Tojásba zárt Mindenség...-  a húsvéti tojás szimbolikája

2021.04.14.

Miért épp a parányi tojás vált a világ, s a teremtés szimbólumává? Mert az apró, s törékeny tojás, csakúgy, mint a várandós édesanya életet oltalmazó anyaméhének "tojásformája", magában rejti a titkot: a születés, a Teremtés misztikus titkát.

A poláris Világtojás

A teremtésmítoszok nagy csoportja a világ keletkezését, mint a tojásból való megszületést írják le. Ez maga a világtojás, melynek fontos mozzanata a tojáshéj kettéválása. A felső rész jelképezi magát az eget, ennek tartalma a tojássárgája, a férfias minőségű Nap, az éltető erő szimbóluma. Ennek kiegészítő, poláris párja a női minőségű alsó rész, amely az életnek megágyazó Anyaföld jelentését hordozza, a tojásfehérje pedig, a szimbólumok világában szintén nőként ábrázolt Holdat idézi.

 

A teremtés törvényszerűségeit jelképekbe szedő szimbólumok tanában
a tojás az Ég és Föld, az Isten és az Ember,
a Nap és a Hold, a szellem és az anyag kiegészítő párjait
egyszerre jelképezi.
Vagyis az önfenntartó, egymást kiegészítő
és egymást feltételező szerves lét kettőségét:
a férfit és a nőt,
a sötétet és a világosságot,
a szárazat és a nedveset,
azaz létünk legfontosabb törvényét:
a polaritást hordozza magában. 

Így vált a parányi tojás a nagybetűs Életet jelképévé, melynek jellegzetes formája a kozmosz, a világmindenség lenyomata. S egyben utal a természet állandó körforgására: a születés-elmúlás ismétlődő folyamataként a tavasz legfontosabb üzenetére, a természet újjászületésére, az életfa sarjadására, a madarak fészekrakására, az élet magasabb rendű, egyre fejlődő spirális körforgására. 

Mert a tojás kicsiségében is képes a világegyetem nagyságát, az élettelenből élőbe való átmenetét, az örök élet, az újjászületés megfejthetetlen rejtélyét, az emberi ésszel föl nem foghatót, az Istenit jelképezni

A tojáshéjra írt mágikus üzenet...

A tojásfestés eredeti, tojásírás elnevezése, valamint a magyar nyelv képírás, képíró, íróka szavai is, egyazon ősi világmodell írott, azaz rajzolt emlékét őrzik. Írókázó őseink még tisztában voltak az általuk használt jelképek írásszerű jellegének szimbolikus üzenetével: a magyar ember lelkéből, a néplélek tudat alatti régiójából kitörölhetetlen emlékképeivel: egy ősi, archaikus világképet szimbolizáló, misztikus jelekbe, geometrikus formákba, kacskaringós indákba, burjánzó virágmintákba sűrített, idealizált üzenetével.

Ezért a régiek,
kik ismerték és mindennapjaikban és ünnepeikben egyaránt át is élték
a természet járását, az idő fordulását,
még hittek a jelek mágikus,
teremtő, bajelhárító erejében.
Ezért az ég képeit,
a kozmosz ősi jelképeit
évezredeken át megőrző magyar díszítőművészetükben is,
a teremtett világ üzenő rendszerét használták föl arra,
hogy kézzelfogható, érezhető kapcsolatot ápoljanak
az égi, s földi világ,
az evilág és a halálon túli túlvilág,
a testet befogadó Anyaföld
és a léleknek otthont adó Mennyei Birodalom
között.

 

Éppen ezért a kerek évkör megmásíthatatlan Rendje, a Kozmosz törvényei szerint rendre feltámadó Anyatermészet tavaszi nap-éj egyenlőségét követő Húsvét ünnepén az ajándékba adott hímestojás is a teremtés újbóli folytatására, a világ alakításában való személyes részvételre: a családalapításra, a gyermekek nemzésére szólította fel magát a megajándékozottat.

De maga a rajzoló is, aki a tojáshéjra rótt, hímzett, festett vizuális kívánsággal - híve a jelek, a jelképek mágikus erejében - az alkotás folyamata által, maga is jobbra fordította saját sorsát. Mert, úgy tartották, hogy amint a teremtett világban a Nap is körbe járja az égboltra festett Mindeneket, úgy járja körbe-körbe finom ecsetjével a tojásíró is a kicsiny tojásalakba zárt Mindenséget. 

A Teremtés ezen örökös rendjébe ágyazottság tudatos átélésével, az Anyatermészet tavaszi újjászületésével való „együtt rezdüléssel” épült be az emberi élet szokásrendjébe maga a húsvéti tojás.

Ebből a tudatosan és tudat alatt is működő ősi mágiából vált népszokássá, hogy a lányok az Élet örök újjászületését szimbolizáló Húsvéti Feltámadás ünnepén a termékenység e valóságos és misztikus varázserejét egyszerre hordozó, mágikus jelekkel díszített hímes tojást adtak a fiúknak szerelmi ajándékba.

Sőt e tojáshéjra festett jelek üzenete által kértek, vártak, s reméltek a régiek égi áldást a tavaszi vetés bőségére, az állatok termékenységére, azaz minden földi dolgok megsokszorozódására, bőségére és szaporodására.

Az Élet boldogulására...

 

« Vissza
Feliratkozás értesítőre

Tisztelt Olvasó!

Ha Ön is szeretne értő részévé válni a világi történések szellemi, spirituális hátterének, iratkozzon fel a Magyar Planétás honlap értesítőjére, hogy - kikerülve a közösségi média cenzúráját -, közvetlenül a szerző honlapjáról, elsőkézből értesülhessen az aktuális cikkekről és tanulmányokról!

Bízom benne, a Magyar Planétás írásai szellemi útmutatásaival, lelki hangolódással, a tudat tágításával fölemelik az olvasót az emberi idő szűkre zárt határaiból a kozmikus idő mennyei határtalanságába!

https://www.magyarplanetas.hu/./pages/planeta/contents/article/403/pics/lead_800x600.jpg
Isten hozta Wieber Orsolya,
A Magyar Planétás
honlapján
A tudás a régi,
A forrás az égi...