A legfrissebb publikációk...
„A történelem ismétli önmagát” - szól a mondás, az ember mégsem tanul a történelemből… Pedig Kozmikus értelemben vett történelmet írunk, ahol nem (csak) a történelem ismétli önmagát, hanem bizony - okulásunkra, s a tanításunkat szolgálva -, a bolygók járnak bizonyos időközönként ugyanúgy az égen...
Az emberiség történetének
meghatározó pillanataiban ott állni,
emberi léptékkel mérve
óriási átalakulások részévé, mozgatórugójává válni
pedig egyszerre félelmetes,
és lenyűgöző feladat...
S bár a történelem valóban ismétli olykor önmagát, azonban észre kell venni, hogy a történelem „fölött” álló Égi jelek, azaz az égbolt csillagzata az, amely úgy ötszáz évente, „hullám-mozgás- szerűen” ismétli önmagát, s igyekszik égbekiáltó, s figyelemfelkeltő jelekkel harsogni a jelenkor múltba vezető, kijavításra váró, karmikus problémáit. Mert elszámoltatás zajlik...
2020. januárjának korszakzáró, s korszakindító - a Magyar Planétás szerzői oldalán, a Csízió Blogon elsőként "Korszakkapunak" előrejelzett - évében, olyan ötszáz évvel ezelőtti bolygókonstellációk újra ismétlődése állt a fejünk felett, amelynek téves, gyarmatosító szemléletű, globális hatalmi ideológiára alapozott „belső” szabályai, ideológiája és megszokásai miatt - drámai nehézségek és szélsőségek képében -, sorsszerű elszámoltatást élt át az emberiség. Ám az azóta is ható bolygóanalógiák, ma is tűpontosan láttatják, hogy ugyanannak a téves ideológiának - a világot továbbra is uralni akaró, másokat érzelmi-, szellemi-, fizikai fogságban tartó -, hatalmi érdekérvényesítésnek az átmentése zajlik a teremtett világ kozmikus, tehát rendezett törvényeinek az áthágásával: a „színek”, a „sokszínűség”, a „szivárványosság” álcája és a tévesen értelmezett „szabadság” zászlaja alatt...
Ennek a teremtett világ szabályait felrúgó, Istenellenes, tehát természetellenes - ebből fakadóan igaztalan, tehát erkölcstelen hatalmi felfogásra épülő -, „átöltöztetett” múltnak a rendszerszintű problémájával küzd még egy jódarabig az emberiség. Mert...
e testet-lelket-tudatot "gyarmatosító"
(láthatatlan) világhatalomnak a „kérdésköre”
sehogyan sem illeszkedik
a szellemi világhatalom,
az Élő Isteni Igazság,
a kozmosz szabályainak
a kérdésköréhez.
Magyarán szólva,
az emberiség egy része - úgy tűnik -,
nem érti azokat a teremtői elveket,
amelyek számára az Életet garantálják...
A Teremtő pedig - más eszköze nem lévén, „sajátos eszköztárával”: járványok, társadalmi problémák, természeti anomáliák, társadalmi zűrzavarok „képében” -, azt az információs zavart „kéri számon” az emberiségen, amely az abszolút értelemben vett kozmikus Igazság, azaz a Szellemvilág, és a fizikai sík, a mindennapi, materiális világ között fennáll.
Ennek a két ellentétes irányba ható, Életet éltető, és Életet elvevő erőtérnek a présében áll ma az emberiség, amelyben a legnagyobb feladat, hogy az ember tiszta tudattal megkülönböztesse a jövőbevezető Igazat, az újító köntösbe bújtatott, régi ármánytól… A gyilkos múltat, a nemzet, s a világ sorsát jobbító szándéktól!
E kozmikus történelemben, a földi lét most „izzadja ki” magából azt a jövőt meghatározó ideológiát, amelynek mentén valójában két választás áll az emberiség eljövendő, bő kétezer éves ciklusa előtt...
Ám ma,
két világkorszak határán,
széttöredezett világképek összecsapásának küszöbén,
egy féktelen ideológia kényszerítő ölelésében -
a komor látszat ellenére is -,
új világ van születőben,
amelyben a Teremtő most is számít
az Ő magyarjaira!
Csak látni, érezni, s tudatosítani kell magunkban, hogy mi vagyunk azok, a ma magyarjaira, akikre oly régóta várunk, hogy tovább vigyük az eleink által vitt fáklyát, hogy megfordítsuk a világ sorsát...
A Magyar Planétás, a " FRISS " rovatba gyűjtött legfrissebb írásaival - a szakrális világmodell jelrendszerének, a magyar hagyomány szimbólum-rendszerének, az ősi csillagbölcseletnek, és a mundán asztrológia világképének a segítségével igyekszik - e bennünk és körülöttünk zajló „események” miértjeire, azaz -, létünk mélyebb értelmének a felismerésére, s a jobbító cselekvés szándékára inspirálni az értő Olvasót!
(A " FRISS " rovat a Magyar Planétás legújabb, aktuális írásainak gyűjteménye. Hétről hétre megújuló publikációk olvashatók benne a jeles napok hagyományáról, történelemről, a csízió kalendáriumi hagyományról, az keresztény ünnepek szimbolikájáról, szentek életéről, az évkör asztrális és szakrális analógiáiról, valamint a jelenkor égi–földi összefüggéseiről.
A szerző, Wieber Orsolya a MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE-nek (2026) és a NEMZETI EMLÉK-ŐR DÍJ-nak (2023) a kitüntetettje.)
