Magyar Planétás

Amíg az ember szerves együttműködésben élt a Nagy Anyatermészettel még tudta, hogy a csillagos égbolt, s annak rajzolata beszédes. Mindent elárul az olvasója számára...

Éppen ezért az ókori világ nagy kultúrái ismerték, értették, olvasták, beszélték az Ég nyelvét. Az antikvitás nagy műveltségeiben, így a magyar hagyományban is, a csillagos ég az Isten-világgal volt azonos, s az égbolt jelei nagy jelentőséggel bírtak az ember mindennapi világában. Őseink hitében az Égbolt csillagképei, és az „égabrosz” rajzolata utat mutattak - valóságos és szimbolikus értelemben is - a halandó ember számára.

Az ég járását

és az idő fordulását oly jól ismerő,

egykori bölcs naptárkészítők

pedig tudták,

hogyan kell a keresztény naptár ünnepnapjait

az ember földi létét befolyásoló,

kozmikus Fény szabályaihoz:

a csillagok járásához, az idő fordulásához,

az Életet adó Nap, s annak fényét visszatükröző Hold

változékonyságához igazítani.

Azaz, hogyan kell „megkeresztelni”

az azonos tőről fakadó,

Istentől eredő,

ősi hagyományt...

Az Időszerű rovat, a szakrális év aktuális naptári időszakáról, az évkör fejünk felett ható csillagzatáról, a nemzet sorsát, küldetését, jövőjét éppen aktuálisan meghatározó égi jelek üzenetéről, az év „piros betűs” ünnepeiről, a naptár jeles napjairól, így az adott naptári szent máig időtálló üzenetéről, s a szakrális év Napfordulataihoz kapcsolódó hagyományáról ad útmutatásul szolgáló hírt korábbi és friss írások által...

(A szakrális év jeles napjainak asztrális, szakrális és naptári hagyományával közel 30 éve foglalkozó, mundán asztrológusként,  Planétás-íróként, Magyar Csízió Kalendárium címmel - hamarosan, könyv formájában is -,  napvilágot lát egy összegző munka. Addig szeretettel ajánlom értő figyelmükbe, a szakrális év aktuális időszakának, az Időszerű rovatnak, az évkör járásához igazodó, éppen aktuális írásait!)

© Wieber Orsolya – Magyar Planétás – Csízió kézirat, megjelenés alatt. Minden jog fenntartva.