Az évkör naprakész útmutatása...
Amíg az ember szerves együttműködésben élt a Nagy Anyatermészettel még tudta, hogy a csillagos égbolt, s annak rajzolata beszédes. Mindent elárul az olvasója számára...
Éppen ezért az ókori világ nagy kultúrái ismerték, értették, olvasták, beszélték az Ég nyelvét. Az antikvitás nagy műveltségeiben, így a magyar hagyományban is, a csillagos ég az Isten-világgal volt azonos, s az égbolt jelei nagy jelentőséggel bírtak az ember mindennapi világában. Őseink hitében az Égbolt csillagképei, és az „égabrosz” rajzolata utat mutattak - valóságos és szimbolikus értelemben is - a halandó ember számára.
Az ég járását
és az idő fordulását oly jól ismerő,
a keresztény kozmológiát mélyen értő
egykori bölcs naptárkészítők
pedig tudták,
hogyan kell a keresztény naptár ünnepnapjait
az ember földi létét befolyásoló,
kozmikus Fény szabályaihoz:
a csillagok járásához, az idő fordulásához,
az Életet adó Nap, s annak fényét visszatükröző Hold
változékonyságához igazítani.
Azaz, hogyan kell „megkeresztelni”
az azonos tőről fakadó,
Istentől eredő,
ősi hagyományt...
Az Időszerű rovat, a szakrális év aktuális naptári időszakáról, az évkör fejünk felett ható csillagzatáról, a nemzet sorsát, küldetését, jövőjét éppen aktuálisan meghatározó égi jelek üzenetéről, az év „piros betűs” ünnepeiről, a naptár jeles napjairól, így az adott naptári szent máig időtálló üzenetéről, s a szakrális év Napfordulataihoz kapcsolódó hagyományáról ad útmutatásul szolgáló hírt korábbi és friss írások által...
(A szerző, Wieber Orsolya a MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE-nek (2026) és a NEMZETI EMLÉK-ŐR DÍJ-nak (2023) a kitüntetettje.)
