Magyar Planétás

Advent kellős közepén, a Fény születésének a Téli napfordulót harmadnapra követő „Fény Fiúnak”, azaz a „Világ Világosságának” a születését váró, reményt adó, naptári időszakához, Karácsonyhoz készülődvén lélekben emelkedünk... 

Mert:

a Nappálya és a Tejút kereszteződésében, 

az égi és a földi világ,

így fizikai és szellemi életminőségeink keresztútján,

Tejúton jár emberi világunk, 

s ennek okán,

a mindent körbeölelő decemberi sötétségben,

a Fény felé vágyik minden Ég felé igazodó lélek.

 

Nekünk, az ősi mundán asztrológia hagyománya szerinti Nyilas nemzetnek, a magyarnak kiemelten fontos naptári időszakában járunk azonban, Nyilas naptári időminőségében. Mert ilyenkor:

- a Nyilas-Ikrek, azaz régi nevén

- a Kettős és a Nyilas Zodiákus pár tükörtartó tengelyén,

- a gyógyítás, s a bennünk élő (ön)gyógyítás képességét is szimbolizáló Kígyótartó csillagképpel a háttérben,

- a Mennyországba vezető Tejúton „jár” a mindenre világos választ adó, emberlétünknek Fényt, s életet adó, mindent tudati megvilágításba hozó áldott Nap, s a vele "kézen fogva" járó emberi világ.

Vagyis ezidőtájt, amikor a Nap a Nyilasban jár, Napszentület után, az éjszakai égbolton vele szemközt, „égi tükröt” tartva, feltűnik az égen a „kettős” Ikrek - a magyar hagyomány Hunorja és Magorja-, valamint az Orion csillagképe, ősi hagyományunk Nimródja, az ősapa, ki kozmikus hagyomány értelmében az Atya teremtői minősége a magos égben.

Ebben a „Planetáris díszletben” azonban Advent harmadik hétvégéjén más, gyönyörűen fényes ajándékra is számíthatunk! Egyrészről, mert 14-én éjjel a téli égbolt leglátványosabb csillaghullása az Ikrek csillagkép irányából, a Geminiből érkező, Geminidák adnak szikrázó csillagesőt, az óránként akár 100-150 felvillanó hullócsilaggal... (Külön érdekesség, ha vasárnap hajnalán nézzük e csillagesőt, mert a Föld fordulásának okán, mintha csak szemből érkezne felénk, az amúgy hosszú párhuzamos egyenes vonalakban lefutó csillagpor-zápor...)

E fényes „szellemi ajándék”,

- Castor és Pollux,

  a magyar csillagmítoszi keretek szerinti Hunor és Magor „kettősének” égi irányából,

vagyis a halhatatlanság és a halandóság kétarcúságának a szellemi irányából érkezik.  

Azon belül is életünk halandó, múlandó oldalát képviselő Castor felől, figyelmeztetve bennünket embereket

a földi létezés „kétarcú”,  egyszerre boldog és egyszerre fájdalmas ajándékára,

az elmúlás és az öröklét kettősségére,

amelynek kettősségéből, csakis e kétféleség összeolvadása által,

a Szer-elem, a szer-etet öröme,

a halandóságot, a múlandóságot legyőző és megváltó erő halhatatlan Fénye,

Jézus megszületésének öröme ad feloldozást!

Míly csillagfényes analógiák!

Éppen erre a halhatatlan, örök értékre világít rá Advent harmadik gyertyája,

az öröm gyertyája is, amely a keresztény szokásrendben

a színével is különbözik a többi három gyertyától!

Mert ez a rózsaszín gyertya, Szűz Máriát szimbolizálja,

azt a csodás emberi lényt, aki szellemi-, lelki-, és testi tisztaságával, teljességével

képes volt arra az Isten által kijelölt hatalmas feladatra,

hogy megküzdjön mindezzel a kettősséggel

itt, e földi létben, ami tudottan várt reá...

 A halandóság és a halhatatlanság kettősségének

a befogadására és elfogadására...

 

S hogy e szellemi erővel, s mély alázattal Isten fényes energiáját, a Fény Fiát a testébe fogadja, majd Karácsony éjjelén e világra hozza. (Nőként, anyaként ki ne tudná, mekkora feladat, alázat, s tudatosan vállalt önzetlség a be -, és elfogadása egy magzat nevelésék, növelésének, az életadás misztériumának... Mária esetében pedig e magzat maga a teremtés kozmikus energiája!)

Ezért e harmadik gyertya, Mária gyertyája, ki az emberiség örömére világra hozza, azt az embert, s azt erőt, amelyre emberlétünk során mindvégig várunk... Micsoda analógiák!

A szellemi háttér, azonban itt még nem ér véget, mert ez a spirituális Égi háttér ad otthont a gyertyagyújtásnak fényt adó, vasárnapra tetőződő, csodálatos Teliholdnak is.

 

December 15-én ragyogja ugyanis be a sötét éjszakát,

az a Nyilas Nap és a Ikrek Hold nászából születő,

aranyló Telihold, amely a magyar hagyomány szerinti Napba öltözött asszonyiság  

bódogságot, s bőséget termő női minőségének a megjelenítője,

s amelynek a  Plejádok csillaghalmaza,

magyarul a termékeny Fiastyúk  ad égi szállást...

 

Az a "kotlóstyúk", ki az ősi magyar hagyomány szerint az égi búzamezőre viszi csibéit, hogy az elszórt búzamagból megéljenek... (s mint tudjuk, a búzamag éppen Jézus szimbóluma...) 

Egy másik, tréfás” magyar elképzelés szerint, pedig ő az a csillagkép „kit„ a Jóisten azért teremtett, s vitt föl a magos égbe, hogy az üdvözültek, az égi lakók odafeönnt paprikáscsirkét ehessenek... De ez az a Fiastyúk csillagkép is, amelynek legfényesebb tagja a Bibliában is előforduló az Alcyone, „ki” Isten teremtő hatalmának a planéta-szimbóluma... Egyszóval a teremtés termékeny mágiája borul fölénk, az égi -, s földi szer-etet képében...

 

De hogy a szakrális és asztrális szimbólumok után

konkretizáljuk is e Telihold planéták üzenetét:

ez a bőséget, s bódógságot, Életet ígérő Telihold,

azaz az Ikrek( Hold) – Nyilas (Nap) tengelyén fekvő

„égi nász” egy igen jelentős erős,

feszítő - s éppen e feszültség okán kikényszerítő -,

termékeny T-kvadrát vet fényszöget

a - Csízión oly sokat meghangosított -

Halakban álló Neptunra.

De istmételjük is át, mit is jelent ez az oly sokat emlegetett messianisztikus planéta-állás!

Igen a Messiást. iSTeN-t és az Ő Fiát, s persze az ő földi árnyát, az erőteljesen érzékelhető SáTáN-t ... (ez utóbbi nevet nem azért írom nagy betűvel mert megérdemli, hanem a földi-, kétarcúra teremtett polaritás magyarázataként!) Vagyis a nagybetűs Élet örök harcában megjelenő múlhatatlanság és mulandóság kettősét... A Messiás Istent és a messiásként tetszelgő sátánt... Ha szertenézünk, ez utóbbinak hány meg hány emberi testbe bújt arcát látják...?

A Csízió oldalain, s a Planétás Honlapján oly sokszor leírtam már, hogy az egyéni életünkön túli, közösségi életünket, azaz a világot és az emberiség sorsát befolyásoló, jövőjét meghatározó egyik legfontosabb, úgynevezett nagy tranzitunk, a Halakban álló Neptun (és a most fejünk felett ható Teliholddal alkotott fényszöge),  amelynek az erőtere hatalmas! 

 

Mert a Halak Neptunk szellemi, spirituális értelemben

az önzetlen szeretet legmagasabb fokát jelenti.

A krisztusi, felebaráti szeretetet,

a Mindenség Egységét, egylényegűségét,

az Egy, örök Igazságot

és a belőle fakadó, minden teremtményre,

minden élő organizmus működési elvére vonatkozó,

Isteni Rendet, azaz az Életet éltető, kozmikus törvényt.

Az Unio Mystica elvét.

 

Éppen ezért van kitéve ez az értékrend kétarcú, "kétélű" földi világunkban 

megannyi támadásnak, félremagyarázásnak,

álfilantróp becsapásnak,

ördögi rafinériának, tudatlanságra, 

az ismeretanyag hiányára alapozó becsaphatóságnak 

az ellenerő - mondjuk ki bátran - 

a SáTáNi erőtér részéről.

 

S a földi polaritás kétarcú törvénye okán, e két merőben ellentétes elv energetikai különbözősége okozza a “nagy becsapás” korában, a kiismerhetetlenségeket:

- a 2020-óta körülöttünk „csapkodó” betegséget és a mögötte álló erőket,

- a lelki-szellemi és a politikai-világi zűrzavart,

a háborgás világi káoszát,

- a rend-nélküliséget, 

az Életet elvevő életellenes elveket,

- a bizonytalanságot, a talajvesztettséget,

- a világi becsapottságot, 

- és a lelki kiüresedettséget (az emberiség egy részében...)

Ezért képes a Halak Neptun ideológiája éppen a nagyságából, a tiszta erejéből fakadóan hatalmas „árnyékot” vetni, a tőle elforduló, a neki (Istennek, a Kozmosz törvényeinek) hátat fordító, a hozzá felnövekedni nem képes egyénekre... 

A halak Neptun képében, ugyanis lyan hatalmas erejű, tiszta erőtér „időzik”  felettünk, amelynek megfelelni, amelyhez felnőni, a kozmosz ok-okozati elveit nem értő, sőt azt tagadó, a szellemileg eltunyult, lelkileg elveszett, tudatilag megtévesztett, s fizikailag immunrendszerét vesztett emberiségnek, bizony nem könnyű feladat... 

S éppen ebből fakad a kettősség, a frusztráció is a jelenkor világában. Mert, - a Halak Neptun alantasan zavart keltő olvasata - az Istenellenes, éppen ezért természetellenes, vagyis energetikailag blokkolt, vagyis:  

• Életet teremteni nem képes,
• a másik életerejét: munkájának gyümölcsét rendre elvenni akaró,
• az emberi méltóságot támadó,
• csakis azönmaga hasznát leső,
• öncélú „igazát” másokra erőltető globális világhatalom testet, lelket, tudatot birtokolni és befolyásolni akaró ideológiája.

Olyan természet-ellenes, energetikailag blokkolt, teremtő elveket nem képviselő világnézet ez, amely sehogyan sem illeszkedik – a Halak Neptun magasztos olvasata által jelképezett - szellemi világhatalom: az Élő Isteni Igazság kérdésköréhez. 

 

Ennek a két ellentétes irányba ható

( azaz égbolton "úszó" Halak) erőtérben álló Neptunnak,

vagyis az ISTeNi és SáTáNi kettősségének 

a testet-lelket-tudatot felőrlő présében áll

ma az emberiség.

Összefoglalva tehát:  Advent harmadik hétvégéjén az öröm gyertyájának a meggyújtása idején, Telihold lelkiismereti tükröt tartó aranyló fényében, a polaritás kétarcú földi világában, ki-ki tegye szívére a kezét, s válasszon! Mert:

 csakis rajtunk, teremtő erővel,

vagyis az Jóistentől kapott szabad akarat erejével

kizárólag rajtunk, egyes embereken múlik,

hogy ki előtt hajolunk...,

Kinek hódolunk..., kihez szólunk....,

s kiért imádkozunk...?

Világ-mozgató, sorsdöntő, nagy idők!