A „Fény szentje”- Szent Luca mágikus napja...

2024.12.13.

 A „kettős természetű” Luca-naphoz fűződő megannyi keresztény és kozmikus szimbólum, mágikus hagyomány és népi „játék” okát most is csak a magos égre emelő tekintetünkkel érthetjük meg igazán! Mert a sötétségnek, csakúgy mint a fénynek, hatalmas teremtő ereje van! Kérdés, mit növelünk, s Szent Karácsony éjjelére, mit hozunk világra belőle?   A „kettős természetű” Luca-naphoz fűződő megannyi keresztény és kozmikus szimbólum, mágikus hagyomány és népi „játék” okát most is csak a magos égre emelő tekintetünkkel érthetjük meg igazán! Mert a sötétségnek, csakúgy mint a fénynek, hatalmas teremtő ereje van! Kérdés, mit növelünk, s Szent Karácsony éjjelére, mit hozunk világra belőle?

December 13-a, 
a keresztény kalendáriumban
az ókeresztény „Fény  szentjének”,
a Fény-Krisztus jegyesének
- ki a gonosz erők általi megvakítása miatt
a szemfájósok és betegek védőszentje -, 
 a latin „lux”,
azaz „a fényesség” és „látás”
szóból eredeztethető nevű
szent Luciának az ünnepnapja.

Ezzel „szemben”,
az ősi magyar hagyomány
és a magyar keresztény hagyomány
„kettős”, „rontó-bontó” természetű Szent Lucája, 
a magyar kalendárium termékenységjósló,
varázsló „szentje”,
kinek neve napjához megannyi máig
élő népszokás társul. 

 

Kezdve

- a jövőt megtermékenyítő Luca-kalendáriumtól, 

- a Fényhozó, Fény Fiút szülő, az Adventi remény beteljesülését, s a Világ Világosságát, a Megváltó fényét hirdető, Karácsonyra kikelő Lucabúza ültetésén át, 

- a Luca szék 13 napon át tartó készítéséig bezárólag,

amelyre ráállva, olyan „emelkedett”, megvilágosodott állapotba kerül az arra méltó ember, ki Szentkarácsony éjjelén, az éjféli misén, kezében tükörrel, nemcsak a személyes „fényhozó” jövőjét, de az ártó, „bika szarvas”, boszorkányos erőket is egyaránt meglátja...

E megannyi
– nem a balga véletlen által egységbe rendezett -
keresztény és kozmikus szimbólum, mágikus hagyomány
és népi „játék” okát most is a Jóisten által teremtett,
magos égre emelő tekintetünkkel
érthetjük csak meg igazán!

  

 

Az ember „kettős” teremtő természete...

 December 13-án, Advent kellős közepén, a Fény születésének a Téli napfordulót harmadnapra követő „Fény Fiúnak”, azaz a „Világ Világosságának” a születését váró, reményt adó, naptári időszakában járunk. Lélekben emelkedünk... Mert:

 
ilyenkor
a Nyilas naptári időminőségében,
a Nyilas-Ikrek, azaz régi nevén
a Kettős és a Nyilas Zodiákus pár tükörtartó tengelyén,
a gyógyítás, s a bennünk élő (ön)gyógyítás képességét is szimbolizáló
Kígyótartó csillagképpel a háttérben,
a Mennyországba vezető Tejúton „jár” a
mindenre világos választ adó Nap,
s általa "kézen fogva",
az emberi világ.

Ezidőtájta Nyilas asztrológiai jegyében járó Nap szentülete után, az éjszakai égbolton vele szemközt, „égi tükröt” tartva, feltűnik a „boszorkány-szarvas” Bika, a „kettős” Ikrek - a magyar hagyomány Hunorja és Magorja-, valamint Orion csillagkép, a magyar hagyomány Nimródja, az ősapa, ki kozmikus hagyomány értelmében az Atya teremtői minősége a magos égben.

Vagyis a Nappálya és a Tejút kereszteződésébenaz égi és a földi világ, így fizikai és szellemi életminőségeink találkozópontján, Tejúton jár emberi világunk, s ennek okán, a mindent körbeölelő decemberi sötétségben, a Fény felé vágyik minden normális lélek. A Tejút „csillagporos útja”, az Élet-Fa pedig iránymutatás is egyben. Hiszen csakis felfelé tekintve, a Fény felé tekintve, egy megemelkedett nézőpontból vagyunk képesek átlátni kisebb- és nagyobb akadályokkal tűzdelt földi utunkat, személyes és közösségi életünket egyaránt.

Ezért nem véletlen a Lux-Luca, a Fény szentjének a székére „fellépő”, arra rálépő, így a világi dolgokat egy magasabb nézőpontból tekintő archaikus hagyomány sem. 

nem véletlen a megannyi termékenységvarázslás, az Orion teremtői minőségét hordozó „égi hátterében” sem.

De nem véletlen a Luca napi néphagyomány kettős természete: „szent és boszorkányos” természetű szokásrendje sem éppen a Nyilas időszakának tükröt tartó Ikrek, azaz a régi nevén a „Kettős” Zodiákus tengely naptári időszakában sem... Hiszen: 

 
- az égbe vágyók-, csakis tiszta tükörbe nézve pillanthatnak rá
kettős emberi természetükre:
 az Égbe kívánkozó lélek,
s a fránya, olykor boszorkányosan ördögi,
fizikai valósághoz láncolt test,
azaz a földi Életünk kettőségére.
Innen ered a Luca napi magyar hagyomány kettőssége is,
a néphagyomány szembesítő „tükre”:
a „boszorkányos Luca”,
azaz földi ösztönvilágunk, olykor gyarló, fizikai síkja,
s az innen „szentségként” emelkedő,
a fény felé tekintő Szent Luca,
fényes minőségébe kapaszkodó,
emelkedésre vágyó tudatunk
és lélek állapotunk polaritása.

 

Hiszen a vágyott szándék éppen ez! 

Az elkövetkezendő 12 nap, a Luca-naptár „teremtése”, az  ösztönvilágból kitörni vágyó földi halandó lelki emelkedése: a tiszta Fény születésének karácsonyi beteljesülése.

« Vissza
Feliratkozás értesítőre

Tisztelt Olvasó!

Ha Ön is szeretne értő részévé válni a világi történések szellemi, spirituális hátterének, iratkozzon fel a Magyar Planétás honlap értesítőjére, hogy - kikerülve a közösségi média cenzúráját -, közvetlenül a szerző honlapjáról, elsőkézből értesülhessen az aktuális cikkekről és tanulmányokról!

Bízom benne, a Magyar Planétás írásai szellemi útmutatásaival, lelki hangolódással, a tudat tágításával fölemelik az olvasót az emberi idő szűkre zárt határaiból a kozmikus idő mennyei határtalanságába!

https://www.magyarplanetas.hu/./pages/planeta/contents/article/1111/pics/lead_800x600.png
Isten hozta Wieber Orsolya,
A Magyar Planétás
honlapján
A tudás a régi,
A forrás az égi...