Magyar Planétás

2020. Július 22-én, a délelőtti órákban

az Életünk minden rezzenésének

szellemi értelmet és megvilágosodást adó aranyló csillaga,

az áldott Nap hazatér...

Az Oroszlán csillagjegybe lépő Nap

ugyanis - asztrológiai kifejezéssel érve -

saját uralmi területére „lép”,

s egészen augusztus 23-ig „jár”

a Napút e fényes színterén.

 

Hosszú vándorútját körbejárva megvilágítja emberi létünk és a teremtett világ összefüggéseit, hogy végül minden év július végén végre „hazatérjen”. Az évkör különféle időszakában, minden csillagjegyben, más és más szellemi üzenetet hordozva - asztrológiai kifejezéssel élve - otthon van, ám ilyenkor Oroszlánba térve a Nap-király saját uralmi területére érve, felül a trónjára, mert hazatért...

 

Naprendszerünk középpontja,

Nappali fővilágosítónk 365 napos,

- a Földről nézve látszólagos - körútján, 

zodiákus hónapról-zodiákus hónapra jár,

hogy a Nagy Anyatermészet életadó törvényeit tárja elénk,

ám valójában a Napúton járva

 emberi természetünkről mesél: 

 

Szellemi példát mutat,

igazodási pontot biztosít,

erkölcsi hozzáállást nyújt,

viselkedési mintát ad

a földre született,

és szellemi fejlődésre teremtett

ember számára.

 

Mivel az Oroszlán csillagjegy a Nap „hazája”, ezért ebben az időszakban az emberi is lélek kigyakorolhatja  a nagyvonalúság, a méltóság, az emberiesség, az igazszívűség, a jóság, az önállóság, az önálló döntéshozatal, a kockázatvállalás, a teremtői és vezetői képesség és a bátorság oroszlános erényeit. 

A polaritás földi törvénye miatt azonban figyelmeztet is bennünket e zodiákus hónap energetikai mintázata az önzőség, a hiúság, a rátartiság, a nagyravágyás, az igazságtalanság, hamis lelkűség egoista, kijavításra váró emberi tulajdonságaira! Egyszóval...

 

nappali Fővilágosítónk

az önmagunkon való uralkodás

szellemi útjára tanít! 

Aranyló naperők...

Bár rég túl vagyunk a Június 20-i Napfordulón - amikor is a Nap a legmagasabban jár a földi világ horizontja fölött – ám a Nap-erők ereje és melege most, Oroszlán havában összegződik igazán. Aranylik körülöttünk a világ...

 

Tűz erők járják át a levegőt,

táplálják a növényeket,

érlelik a termést, s festik aranyra a tájat...

E tűz erők között létezve oly biztosnak,

oly stabilnak, oly szilárdnak, oly nyugodtnak

és oly fenségesnek tűnik az élet.

Ez maga az Oroszlán jegyének asztrológiai meghatározása,

a szilárd minőségű,

Tűz elemű besorolása.

 

Az Oroszlánban járó Nap, az a stabil, mindenkire aranyló Fényt árasztó tüzes erő, amely válogatás nélkül - modern szóval élve kirekesztés és diszkrimináció nélkül - igazságosan árasztja szellemi erejét a teremtett világ minden tagjára. Ám ugyanígy, még ha sokan nincsenek is tisztában vele...

 

... mindenkire azonos módon vetíti rá

az Igazság Napjának szigorú erkölcsi elvárásait is...

Mert ehhez a tiszta, fényes, az életet éltető,

rendet követelő elváráshoz és mércéhez kellene

minden emberi halandónak felnőnie...  

Eszerint a rendezett, határozott, tudatos erő szerint kellene

a gondolatait rendszerbe szednie...

E szerint cselekednie,

s eszerint szeretnie...

 

Ehhez kellene minden földre született léleknek igazodnia, s ehhez a hatalmas, áldott erőhöz kellene emberi erejével igazulnia... Mert ez maga a Szeret Törvénye. Júda Oroszlánjának, Jézusnak az igazsága.

 Van lélek, ki értő, alázattal, fejet hajtva a „kozmosz királyának”, szellemi és fizikai útmutatása előtt kér is és kap is e nyugodt erő, tiszta energiájú áldásából, a követendő „mintából”...

 

Aki „kér” e szellemi tanításból tudja, hogy

általa fejlődik, nemesedik, igazul a lélek.

A nehézségek elviselésére pedig aranyló pajzsot,

azaz energetikai értelemben vett, 

tiszta aurát épít maga köré az ember.

Ám van, aki kicsinyes énjének „királyi trónját”,

saját egójának hamis aranylását féltve

– félelemből, tudatlanságból, önhittségből vagy önzőségből -

szembe megy az isteni útmutatással.

Nem igazodik a kozmikus rendhez,

nem hajt fejet az isteni tudás igazsága és rendíthetetlen,

stabil ereje előtt,

s nem is kér e tiszta Fény erők tudati emelkedést,

tehát igazulást adó erejéből.

 

Ezért ezek a lelkek szellemi fejlődésükben megrekednek, toporognak, értetlenkednek, rettegnek, sokan pedig éppen ennek okán gyűlölködnek, lázítanak és alattomosan háborgatnak. Mert a bennük élő fénytelen, nagyravágyó, önbecsapó egó nem bírja el a fölötte magasodó, tiszta Isteni Igazság, aranyló „mintáját”. Energetikailag, ezáltal sem szellemileg, sem fizikailag sem bírja el a Kozmikus Törvény hatalmas, szilárd, lenyűgöző erejét. Éppen ezért – tudat alatt az ilyen ember - retteg az élet érdekében ható szigorú szeretet Isteni törvényétől...

 

 Most oly korban élünk,

amikor a fenti mondatok hatványozottan hatnak.

Éppen ezért oly nagy a kuszaság, az értetlenkedés, az agresszió,

a végtelen pusztítás és a végletes pusztulás, a teljes átalakulás a világban... 

Mindez annak köszönhető,

hogy idén, 2020-ban az Oroszlán jegyébe térő Nap

az égbolton tükröt tartva áll szemben azzal a hatalmas erejű bolygócsoportosulással,

amely a soha korábban nem tapasztalt, új korszakot nyitó

(lásd Korszakkapu című írást)

határtalan erővel lecsapódó, a szemünk előtt mindent átalakító világi problémáink

szimbolikus, figyelmeztető üzenetét hordozza:

- az eltávolodást az Istenitől

- az eltávolodást a kozmikus Rend mindent átható Törvényétől...

 

Mindennek következménye a sok-sok fénytelen „királyi trón” megácsolása, a sok-sok féktelen egó világi tombolása...(A Nap szemben áll a Szaturnusz-Jupiter-Plútó együtt állással.)

 

A Fény forrása...

Mivel a Napunk tágabb hazánk, a Naprendszer középpontja, így ő az életet adó Fény forrása, az életet biztosító erő szimbóluma. Ezért emberi életünkben a tiszta forrás, a fényes gondolat, a tisztánlátás, ennek kivetüléseként, s ennek okán az egészség, az életerő, a rendíthetetlen cselekvőképesség és az élni akarás jelölője. Ilyenkor Oroszlán havában éppen ezért a Nap-erők aranyló fényével tölthetjük fel emberi szervezetünk úgynevezett „Nap-szerveit” és testünk napikus analógiát hordozó részeit, így:

- az életünknek egyensúlyt, azaz rugalmas tartást biztosító gerincoszlopunkat,

-a tiszta gondolatokra és szellemi tudatosságra vágyakozó agyunkat,

- a belső „rálátást”, vagyis a „szívvel való látást” biztosító, belső középpontunkat, azaz életünk motorját a szívünket,  

- valamint a szemléletmódunk és világlátásunk fizikai jelölőjét a szemünket, amely az életre való rálátást biztosítja számunkra.

A szemmel való látáson túl pedig a belső tisztánlátás, a belső érték lehetőségét, a megvilágosodáshoz vezető a belső fényesedés elérését csillantja meg számunkra a most a Teremtő!

 

Gazdagodjunk, fényesedjünk hát általa!