Szelíd rend Isten terített asztalán...- Virágos Szent János napja - június 24.

2022.06.24.

Az élővilág - még ha olykor az ember természetellenes cselekedeteivel meg is zavarja azt - tökéletesen igazodik a teremtett világ törvényeihez. A növények gyökeret eresztése, szárba szökkenése, virágzása, maghozása, majd termőre fordulása, valamint az állatok szaporodása ösztönösen alkalmazkodik a földi létnek életet adó Nap keringési ritmusához, az esztendő időjárásához, a Kozmosz szabályaihoz. Erről a szelíd rendről mesél Virágos Szent János, azaz Keresztelő János napja...

„Virágos Szent János,
Éjszakád világos.
Míg előtted leszek,
Tiszteletet teszek”

 

A kozmológia az évkör két felét a növekvő
és a csökkenő fény okán, két félévre osztja.  
A Jézustól-Jánosig tartó,
azaz a december 21-i Téli Napfordulattól,
június 21-ig, a Nyári napfordulatig
a növekvő Fény fél éves időszakát,
a fényes Nap félévének szentelte.
Ezzel polaritásban kiegészítő párban, 
a Nyári napfordulótól a Téli napfordulóig tartó, 
vagyis a harmadnapon ünnepelt János naptól,
a szintén harmadnapra születő Fény Fiú,
Jézus Karácsonyáig tartó időszakát, 
a hanyatló Nap, azaz a fény befelé fordulásának
és a sötétség növekedésének az időszakát,
a Hold félévére „keresztelte”.
A sötétség félévére, ahol képes megszületni a Fény...

Ezen természeti jelenség okán mondja a kozmológia szimbólumrendszerét használó keresztény hagyomány, s maga az Írás is, hogy:

„míg Keresztelő Szent János
vízzel keresztelt (Hold szimbólum),
addig Jézus
tűzzel fog keresztelni”. (Nap szimbólum).
 

Így válik a kozmológia törvénye szerint Keresztelő Szent János, a Nap előtt, azaz Jézus előtt járó, „hanyatló Nap”, azaz a Hold szimbólumává...S ehhez a polaritáshoz alkalmazkodnak természetesen a szépséges gyógynövények és az illatozó virágoskertek, melyek a szivárvány ezernyi színével gyönyörködtetnek ilyenkor bennünket. Mert:

a növények pontosan „tudják”,
hogy a napforduló után már a magok érlelése,
a szárak szilárdítása, a tápanyagok gyűjtögetése,
az áttelelő rügyek kinevelése a természetadta feladatuk.
Érzékelik, értik
- s a teremtett világ rendjéből kilépő emberrel ellentétben –
tudják, hogy a nyári napfordulatot követő harmadnap,
azaz János nap után, a Hold félévébe lépve,
a napos órák hanyatlásával a virágzás,
az intenzív növekedés, terjeszkedés ideje hamarosan véget ér...
Ha csak egy arasznyit is,
de befelé fordul már a világ...  
 

A népi hagyományt életben tartó ember a teremtett világ rendjére hagyatkozva, e szerint rendezte évköri életét. A régi ember tudta, hogy az év delelőjén, a fény tombolásának idején kell a legtöbb gyógynövényt szedni. 

Hogy - csak egyet megidézve Isten terített asztaláról - a sárgán ragyogó orbáncfű virágai és levelei ilyenkorra telnek meg azzal a csodálatosan, gyógyító olajjal, ami az emberben a Naperőket, a fényérzékenységet fokozza. Tudta, hogy ezért nem issza nyáron a teáját, sőt ügyelt rá, hogy saját kis kozmoszában, a testében a Naphoz rendelt szervébe, a szemébe se dörzsölje azt. Ellenben a Hold félévében, télen, amikor a Nap a legalacsonyabban jár,  s ridegen hosszúak az éjszakák, éppen ez az aranysárga virág idézi meg majd a nyári napok éltető erejét, és segít leküzdeni a fényhiányos mélabút, a depressziót.

Szelíd rend...

 

Szelíd Rend, amely
- hacsak az ember nem kontárkodik bele –
illeszkedik a Teremtés ritmusához.  

 

Amelyben most, János nap táján járva még tombol az élet. Ezerszám nyílik a rózsa, virágba borul a liliom s a mályva, mosolyog a vidám margaréta, s illatozik a szerény törökszegfű.  Ezerszám dolgoznak az apró méhek, s repkednek a hernyókból átlényegült szépséges pillangók, s milliószám hemzsegnek a rovarok, hogy Isten tenyerén élve bőséges eledellel lássák el az szárnyaikat próbálgató madárfiókáknak.

Erről a szelíd rendről mesél a keleti egyházban máig élő, János-napi virágszentelés szertartása is, sőt innen ered Virágos Szent János népnyelvi elnevezése is.A keleti egyház virágszentelési szokása szerint a „pusztában nőtt virágokat”, a pusztában élt János emlékére szentelik fel, hogy a hívek az illatos gyógynövénycsokrokkal a kezükben a templomkertben várják és kérjék János áldását óvó, védő gyógynövényeikre. Azokat otthonaikban a falra, az istállóba akasztva pedig áldásts békét remélnek házuk összes lakójára. 

Régen a gyerek- és eladósorba kerülő lányok a János nap hajnalában szedett illatos virágokból koszorút fontak maguknak, a tehenek szarvát fölvirágozták, sőt a ház, s az istálló homlokzatát is megkoszorúzták. 

 
 Hitük szerint,
Virágos szent János segedelmével
bőség, bódogság, azaz boldogság, s termékenység árad
az év sötétbe forduló időszakára... 

 

« Vissza
Feliratkozás értesítőre

Tisztelt Olvasó!

Ha Ön is szeretne értő részévé válni a világi történések szellemi, spirituális hátterének, iratkozzon fel a Magyar Planétás honlap értesítőjére, hogy - kikerülve a közösségi média cenzúráját -, közvetlenül a szerző honlapjáról, elsőkézből értesülhessen az aktuális cikkekről és tanulmányokról!

Bízom benne, a Magyar Planétás írásai szellemi útmutatásaival, lelki hangolódással, a tudat tágításával fölemelik az olvasót az emberi idő szűkre zárt határaiból a kozmikus idő mennyei határtalanságába!

https://www.magyarplanetas.hu/./pages/planeta/contents/article/478/pics/lead_800x600.jpg
Isten hozta Wieber Orsolya,
A Magyar Planétás
honlapján
A tudás a régi,
A forrás az égi...