Magyar Planétás

Nincs még egy olyan történelmi személy,

nincs még egy olyan misztikus női teremtmény,

s nincs még egy olyan mágikus női név,

amelyhez annyi fohász,

annyi bánat,

annyi hála,

s annyi szeretet irányult volna,

mint Szűz Máriáéhoz.

Nevének tisztelete már kezdetektől fogva jelentős,

ám a középkori szómisztikában virágzik fel nevének öt betűje,

mint az öt „igen nagy jótétemény”,

s az öt „életet befolyásoló”, „nömös és drágalátos” kő jelképe.

Mária szent nevét ünnepli a keresztény világ

szeptember 12-én.

„A név kötelez” - szól az ókori mondás, hiszen a név minden régi nagy kultúrában varázserővel bír. Az emberiség ősidők óta számon tartja egy-egy név jelentésének misztikus voltát, hiszen:

 

ahogyan a régiek mondták, 

„a név előjel”,

„a név jósjel”,

amely gyakran intő és figyelmeztető jel is egyben,

hiszen „a név elárulja viselőjét.”

Régen nem a balga véletlen,

s nem is egy könnyed pillanat okán választottak

nevet egy gyermeknek,

mivel úgy tartották:

 

A név, maga az ember...

 

Mária a legfőbb anya, az anyai szeret mintája, az áldozathozatal és a szenvedés magasztos viselésének a példája, az elesettek gyógyítója, az emberek oltalmazója, a magyarok nagyasszonya, a magyar hagyomány Boldogasszonya, Magyarország királynéja, a világ megszabadítója, - magyar közbenjárásra, 1942 óta hivatalosan is - a Világ Győzelmes Királynéja.  

Emberi nagyságát, nevének dicsőségét, azonban már az első századok óta hirdették. De bő másfél évezrede - a 431- es efezusi zsinaton történt Istenszülővé nyilvánítása óta, majd Bécs 1683-as, s Buda 1686-os török alóli felszabadulása okán XI. Ince pápa által, szent nevének ünnepnappá emelése óta - bizonyosan nem élt még egy olyan női teremtmény a földön, akinek misztikus alakjához és mágikus nevéhez annyi elhullajtott könnycsepp, s annyi örök hála irányult volna.

Megszámlálhatatlan a

- sugárzó lényéhez kapcsolt jelképek és szimbólumok allegóriája...

- az emberi nagyságához, s rendíthetetlen elkötelezettségéhez társított név szinonimája,

- a csodatevéséről, közbenjárásáról elhíresült kegyhelyek, kápolnák, templomok, s bazilikák száma

- a gyógyító, oltalmazó szerepéből fakadóan a nevéhez társított gyógyító növények sora,

- a tündöklő szépségéről, ragyogó jelleméről mintázott oltárképek, rózsafüzérek, szentképek, és szobrok példája,

- gazdagító, tápláló, boldogító oltalmát hirdető források, erdők, ligetek,

- s óvó, féltő, anyai védelmét segítségül hívó városok, falvak, nevének a sora...

S ki tudja mennyi a nevére keresztelt ismert és ismeretlen leányok száma...

 

Temérdek a fohász, amely két évezred alatt az ő nevét szólította...

- Se szeri, se száma a hadba indulóknak az imája,

- a csatéren harcolókért hullajtott könnycseppek száma,

- az otthonukba visszavártakért elhangzott imádságok sora,

- a hazájukba visszavágyó könyörgők száma,

- a gyermekéért, a szűkségben, betegségben, ínségben szenvedőkért elmondott könyörgő szavak árja,

- s a halálos ágyukon elbúcsúzok sora...

M.A.R.I.A – Keresztény szómágia

 Öt betű, öt nemes tulajdonság, öt csodatévő drágakő... Avagy ahogyan a középkori szómágia szerint az Érsekújvári-kódex, valamint – ahogyan Bálint Sándor az ünnepi kalendáriuma is megfogalmazza -

 

„a középkor „híres, misztikus természetrajza,

a Physiologus”,

amely a „drágaköveknek is titokzatos-szimbolikus jelentőséget és erőt tulajdonít”

Mária öt szent betűje

az öt „igen nagy jótétemény”,

s az öt „életet befolyásoló”,

„nömös és drágalátos” kő

szimbóluma.

 

Mária neve iránti érdeklődés a kezdetektől fogva erősen élt a köztudatban. Míg Jézus nyelvén, az arámi nyelven neve az Úr (Mara) szóból származtatva úrnőt jelent, a kora keresztény görög atyáknál három megnevezés is szerepel: az „úrnő”, a „megvilágosító” és „a tenger mirhája” értelemben.

Az V. században élt a későbbi Csáktornyán született bibliafordító (Vulgata versio), Betlehemi remete, Remete szent Pál életrajzírója, így a magyar Pálosok eszmei atyja - Szent Jeromos pedig „Mare”, azaz „tenger csillagának” nevezi a Szent Szüzet.

A XI. Században élt Szent Anzelm pedig vezércsillagnak nevezte Máriát, a Világ Világosságának, Jézusnak az Édesanyját.

 A X-XI században - az arra méltatlan gyermekpápáktól, nőpápáról, a pornokráciával elfertőződött, a vásárolható egyházi tisztségek osztogatásáig, majd az egyházi és világi hatalomgyakorlás konfliktusáig, azaz az invesztitúra harcokig bezáruló - botrányairól elhíresült római egyház ellenében megszülető Cluny reformmozgalom az „Irgalmasság anyjának” és a „Világ királynőjének” nevezte Szűz Máriát. 

 A Temesváron született, Boldog Temesvári Pelbárt skolasztikus író és hitprédikátor pedig a kedvelt középkori szómisztikát idézte Mária őt betűjeének a megértésére. Eszerint a Szent Szűz nevének öt betűje, „öt nagy jótéteményt” jelent, amelyekkel „elárasztja az egész földet...”

 

A XVI. Században a Nyulak szigetén,

Sövényházy Márta kódexmásoló szerzetesnővér keze által született

Érsekújvári-kódex

Mária öt betűs nevének „Égi titkát”,

öt drágakőnek tulajdonított hatással egészíti ki,

amelyeknek a viselője

az életét is képes befolyásolni általuk.

 

E középkori szómágia szerint, Bálint Sándor ünnepi kalendáriumából és az Érsekújvári kódexből idézve:

- Az első betű, az M (mater misericordiae et mediatrix), amely „az irgalmasság anyja”

jelentését hordozza, s mely betűhöz a középkor misztikus természetrajza, a Physiologus a alapján az Érsekújvári-kódex szerint, a gyöngynek is hívott „a nömös és drágalátos Margaréta nevű kű” társul, amely „ha az ember ütet nála viseli, félelmetös helyön ötet bátorságossá teszi.”

 

 

- A második, az A betű (advocata), amely jelentése szerint, „Ő az emberi nem szószólója”,

aki „mindenkiért közben jár az Úrnál”, ezt „a mindenkor áldott betűt” a gyémánt, vagyis „az nömös és drágalatos Adamas nevű kű” szimbolizálja, amely szerint: „mely ember ötet viseli, öszve-háborodott embörök között könnyen békességet szörözhet.”

 

- „Harmadszor az R betű (reparatrix ruinae) mind az angyali, mind az emberi romlás helyreállítója,

amely „kieszközölte mindnyájunknak az üdvösségét”, s visszaadja „a várakozó szerencsétleneknek az elveszett életet”. Az Érsekújvári-kódex szerint, az R betün „példáztatik az nömös és drágalátos Rubinus nevű kű. A Rubin, mely „igen fényes és setétségeket világosságra változtat, s ”ez kűnek a jóságát és tulajdonságát vallja asszonyunk Mária, „kinek szent élete mind a mennyet, mind a földet, mind az anyaszentegyházat” világosságba borítja.

 

- „Negyedszer az I (illuminatrix) jelentése „az egész egyháznak, s a világnak a megvilágosítója”,

hiszen „amint a Nap megvilágosít minden csillagot, így Mária egyelmének és dicsőségének a fényével megvilágosít minden szentet, angyalt, s az egész egyházat”. Eszerint az I-hez „az nömös és drágalátos iáspis nevű kű” tartozik. A jáspis olyan drágakő: „az mely ember ötet nála viseli, az ellenségek között ötet bátorságossá teszi... az ő hiveit ördögök ellen megbátorítja...”

 

- Végül az utolsó A betű (auxiliatrix) jelentése szerint: „Ő minden szükségben a nyomorúság segítője”

ezért is mondja Origenes, II. században élt ókeresztény teológus egy beszédében, hogy „ha a boldogságos szűznél jámborul kopogtatunk... nem tudja megállni, hogy ne könyörüljön meg azon, aki segítségül hívta az ő nevét.” Az A-hoz az „allektorius nemös és drágalátus kű” társul, amely „az ötet viselőket nagy tisztösségre emeli föl. Ez kűnek erejét és tulajdonságát vallja szűz Mária, mert ő ájtatosít jövendőbe az mennyei tisztösségre emeli föl.”

Amint a középkori szómisztikában a szent név virágzik:

„Mária betűit ötfelé osztva,

Dícső és magasztos mély értelemmel bír,

Melyről az ősrégi hagyomány eképpen ír...”

...Mária neve jelent égi titkot,

 és ez oly nagy titok, mit a véges elme,

megmagyarázni képes úgysem lenne...

...Neki osztályrészül adatott a kincs,

amely a földön egy királynénak sincs...

Az ő szerelmének nincs határa, s vége,

Mert a mennnyországból leragyog a földre...”