Magyar Planétás

2020. június 4-én Rák karma-pontból,

azaz sorsfeladatból, Ikrekbe „lépett” a világ. 

Ilyenkor, a Felszálló Holdcsomópont,

tehát SORSFELADAT-váltáskor

új értékek, új törvények, új érzések, új célok, új tennivalók

követelnek helyet maguknak egyéni és közös életünkben.

Rák égiszében a testbe születő lélek

a gyökereit keresi, a múltját,

a személyes és közösségi történetét, a történelmét kutatja.

Ilyenkor

„gondolatban, szóban, cselekedetben is

„hazatér” a lélek...

Az elmúlt időszakban éppen ezért az anyaság, az otthon, a család, a haza, a nemzeti értékek, az anyaföld, a szülőföld, s a Földanya, mint az egész emberiséget magához ölelő, belőle táplálkozó otthon témái voltak terítéken a karma szempontjából!

De először is tisztázzunk egy fogalmat!

Mi a karma?

A karma a világmindenség természeti törvénye, amely szellemi értelemben vett felnőtt viselkedést feltételez, felelős gondolkodással és felelősségtudattal jár...

A karma nem feltételez büntető Istent. Ezért nem is a szemet szemért, fogat fogért bűntető elve alapján működik... Sőt - többek között - éppen ez az elv és a hozzá tartozó bosszúálló viselkedésminta teremti meg az egyre nagyobb és nagyobb erővel burjánzó, nagyon összetett karmikus feladatot az emberiség számára...

Hiszen

semmi köze a vétkeinkhez a Teremtő Úr Istennek.

Mi cselekedtünk, mi vetettük el

téves gondolatainknak, érzéseinket, cselekedeteinknek a magját,

mint ahogy, mi szabad akarattal rendelkező emberi lények

tudatos döntésünk által teszünk jót is.

Ezért a "jutalmunk", ahogy Jézus is mondja:

Ki mint vet, azonképpen arat!

Hiszen a karma, a Lélek szellemi fejlődésének, a "szellemi lajtorján" való felfelé haladásnak, a spirituális fényesedésnek, a lelki tisztulásnak és a szellemi magvasodásnak, egyszóval az emberiség spirituális értelemben vett - tehát az Életet éltető, az Élet szentségét továbbgördítő szellemi fejlődésünknek az egyetlen eszköze.

A karmát a SZERETET elve vezérli. Az az elv, hogy minden egyes lélek a Teremtő által kapott szabad akaratából kifolyólag eljusson az Isten jobbjára... Éppen ezért a Jóisten által teremtett világban...

a karma nem büntet és nem is jutalmaz, csupán ad...

 ... ad szigorú feladatot 

és hozzá emberi, szellemi, erkölcsi és fizikai lehetőségeket, feltételeket...

Nehézsége abban áll,

hogy a ma emberének nemcsak "berozsdásodott" a lelkiismerete,

sőt el is vesztette a metafizikai képességeit,

azokat a kapaszkodóit, amelyekkel személyesen eljuthat a Teremtőhöz.

Éppen ezért nehezére esik megfejteni személyes életfeladatát,

felmérni az ehhez kapott egyéni feltételeit,

majd teljesíteni a segítségükkel magát a karmát.

Ezért az egyes ember, s az emberek tömegéből gyúrt közösségek, mivel nem értik életfeladatukat vagy félszegségből, vagy rátarti önámításból, félszegségből téves útra lépnek. Vannak, akik megijednek, elfordulnak karmájuktól vagy éppen halogatják annak elvégzését... Mások pedig szellemi tudatlanságból, önteltségből, dogmatikus rátartiságból észre sem veszik "teendőiket", így csak dagasztják Istentől rendelt feladataikat...

Ezzel az egyenes életút helyett egy nagyon hosszú, nagyon tekervényes ívet választanak a fejlődésükhöz, így egyre nagyobb karmikus adósságot halmoznak fel.

A nagy tragédiák épp akkor következnek be,

amikorra már akkora az értetlenségből, félszegségből,

meghátrálásból, vagy önteltségből származó, 

nem teljesített életfeladat,

azaz a karmikus adósság,

hogy összeomlik annak terhe,

végzetes súlya alatt az emberi lélek...

E sorozat következő részében arról szólok majd, hogy honnan hová, melyik karmikus Életfeladat, melyik leckéjéből, melyik szakaszából, melyik szakaszába lép e napokban az emberiség! S arra is rápillantunk, mit kellett (volna) elvégeznünk az elmúlt másfél évben, s vajon ki-ki - egyénileg és társadalmilag - elvégezte-e a rá szabott feladatokat! Ki-ki hogyan áll a dolga végeztével?