Magyar Planétás

Ebből az igényből – no meg a teremtett világ törvényszerűségeit és a keresztény ünnepeket összehangoló egykori bölcs naptárkészítők tudásából – születtek az első naptárak, a paraszti kalendáriumok, majd az idén 555 éves Regiomontanus-féle latin Csízió is, melyek az Ég jeleiből: a Nap járásából, a Hold változékonyságából, s a planéták kiszámítható bolyongásából fürkészték a nagybetűs Életet…

Ma sincs ez másként… Évről évre figyelemmel várjuk az évkezdetet, lessük a bennünk, körülöttünk, s felettünk ható égi jeleket, vajon mit hoznak egy új időszak kezdetén egyéni és közösségi életünkben.

A hatodik életévébe lépő Csízió Blog azért jött létre, mert 2019 óesztendejének búcsúzásakor, s a 2020-as év nyitányának a küszöbén – ahogyan akkor fogalmaztam, a 2020-as év korszakkapujában állva – előhírnöke kívánt lenni az akkor előrejelzett világkorszak-váltásnak, amely azóta az ég jeleit kevésbé értő szem számára is nyilvánvalóvá vált.

Ma, 2026 január elején – mint minden évben az újév nyitányaként – folytatva az egykori hagyományokat ismét megkísérlem előrejelezni az előttünk álló, 2026. január 1-jén, 0 óra 1 perckor elindult újesztendőt.
Fogadják értő figyelemmel!

Az „évkezdetek” sokasága,

avagy mihez igazodik az idő?

Ahhoz, hogy értsük az Idő Rendjét, először is tisztáznunk kell, mit értünk évkezdetnek… Az ember ugyanis hajlamos azt hinni, hogy az idő ott kezdődik, ahol a naptár fellapozódik. A Csízió Blog azonban – miként a régi tudásrendek is – rendre arról tájékoztat, hogy az időnek több kapuja is van, és ezek bizony nem mindig esnek egybe. Hiszen másként kezdődik az év az egyházi rendben, s másként a csillagjárás szerint, megint másként a nemzetek sorsképletében, s másféleképpen az egyes ember életében. Ebből a különféle „időszámításból” fakad, hogy bár azonos csillagzat alatt élünk, mégis más és más módon hat ránk az „Idő kérlelhetetlen Urának” éppen aktuális jelzése.

De bontsuk ki részletesebben is, hogy bár a szilveszter éjszakát követő újév pezsgőpukkanós kezdő pillanatát egy emberként éljük át – valójában – minden egyes ember számára, sorsát, életútját tekintve – egyedi, csalfa módon hat az úgynevezett polgári idő…

Az egyházi időszámítás, vagyis az úgynevezett egyházi év például adventtől adventig, azaz Szent András apostol napjától a következő év november 30-ig tart. Vagyis január 1-jén az egyházi időszámításban – számos fontos ünnepet s hagyományt megélve – bőven tart már az új liturgikus év.

Az úgynevezett asztrológiai, vagy csillagászati évkezdet megint egy másik időpont. A csillagászati idősík ugyanis mindig a tavaszi nap-éj egyenlőség „gyümölcsoltó” pillanatához, a meteorológiai tavaszhoz köthető, amikor is a Nap a világév tengelyére lép. Az „év urának” ősi számítása – azaz mely planéta uralma alá esik az adott év – az ősi kaldeusi, hellenisztikus hagyomány szerint ugyanis éppen ehhez az évköri fordulathoz, a tavaszi napéjegyenlőség pillanatához kötődik, nem pedig a január 1-jével induló polgári év naptárához, amelyet sajnos teljesen tévesen alkalmaznak még asztrológusi körökben is, nem beszélve ezzel a teljesen félreértelmezett, az olvasók tudatát tévesen befolyásoló olvasatról.

Egy harmadik dátum az évkörben hazánk társadalmi kihívásait feltérképező évkezdet. Közösségi értelemben a magyar nemzet sorsára, a haza életére vonatkozó kezdet ugyanis egy harmadik időkapu. Ahogyan azt a Csízió értő olvasói rendre megszokták már: 1989 óta minden év október 23-val indul hazánk egy évre előre jelezhető asztrológiai éve, amely mint szolár évkezdet mérvadó a nemzeti sorskérdéseinket illetően.

Személyes sorsunkat, megéléseinket, általános hangulatunkat, sikereinket vagy éppen nehézségeinket befolyásoló „évkezdetet” pedig a saját, személyes születésnapunktól születésnapunkig tartó úgynevezett szolár év határozza meg, s ebből fakad, hogy azonos csillagzat alatt más és más életesemények, élethelyzetek hatnak ránk, kinek szerencsét, másnak balszerencsét hozva ugyanaz a polgári esztendő. Vagyis személyes életünkben a valódi eligazodást mindig az egész életünkre szóló születési, azaz Radix képletünkön belüli, születésnaptól születésnapig tartó év adja meg. 

A Csízió Blog mundán asztrológiával, s asztrális hermeneutikával – azaz Magyarország és a glóbusz nagy, világi, történelmi és kulturális kérdéseivel foglalkozó planétás írójaként – elkerülhetetlen, hogy a számos más „kezdet” mellett ne foglalkozzam a polgári év január 1-jei asztrológiai képletével:

a magyar népi kalendárium Boldogasszony havának, január 1-jei, Szűz Mária Istenanyaságának, a karácsony nyolcadába eső ünnepével,

– másnéven kiskarácsony napjával,
– amely VI. Pál pápa kezdeményezésére 1968 óta nemcsak az egész esztendőt a Béke Világkirálynőjének anyai gondoskodására bízza,
– miközben a január 1-jei Béke világnapjával arra is figyelmeztet bennünket, hogy a mindenkori változást mindig magunkon kezdve, minden egyes újesztendőben arra törekedjünk, hogy békében éljünk önmagunkkal, embertársainkkal, s tágabb értelemben az egész világgal.

Egyszóval Planétás íróként nem is lehet más dolgom, mint hogy egy békétlen világban az előttünk álló korszakos átalakulás egyik jelentőségteljes évéről, a 2026-os évet útnak indító égi jelekről meséljek, s tisztázzam, miért félrevezető a más asztrológiai portálokon olvasható 2026-os év vénuszi évkezdetét merkúri uralom alatt állónak titulálni.
Ez ugyanis nem ízlés kérdése, hanem az időrend törvénye.

Folytatás következik!