Magyar Planétás

Amint az elmúlt években hagyománnyá vált, így most is a Csízió Magyarországra vonatkozó, 2023-as mundán asztrológia írásaiból válogattam! Olvassák értő figyelemmel!

Szeretettel: a Csízió szerzője, a Planétás-író

„Hazánk küldetése, a néplélek sorsa,

belőlünk, egyéni lelkekből, a mi megértésünkből,

az "Egészbe", a Teremtett világ égiszébe

való helyes tagozódásunkon múlik.”

 

 

„Hol tarthatna a világ,

ha a ma embere is eljutna oda,

ahol már a kereszténység kezdetén is járt...

Hogy a szakrális őshagyomány, az abból kifejlődő keresztény szimbólumok: 

a szakrális évkör és annak keresztény ünnepekké nemesedő napjai, 

valamint a teremtett világ kozmikus, tehát rendezett törvényszerűségeit jelképekbe foglaló

ősi, mundán asztrológia szimbólumrendszere egy,

azonos tőről fakad.

Mind Istentől ered. 

Nem ellenségei egymásnak...”

 

„Magyarország számára... minden újév 

-a szokványos újévi fogadalmi szlogeneken túl-,  

a valódi újrakezdés lehetőségét hordozza. 

Mert a polgári év kezdete

és hazánk mundán asztrológiai képletének a „kezdete”,

avagy „indulása”..., egyazon naptári napon, 

január 1-én áll. 

Ráadásul segítő, trigon fényszöggel,

a „gyökerek, alapok, stabilitás,

otthon, haza, család” analógiájú IC pontra,

szerencsés módon, stabilan támaszkodva. 

Ennek olvasata szerint: a nemzeti identitásunkat meghatározó,

stabil szellemi és fizikai értékeket képviselő alapok határozzák meg

az egész év kimenetelét.

Ezért, aki egyéni és közösségi értelemben egyaránt veszi a fáradtságot,

majd dekódolja a január 1-i konstelláció üzenetét,

s azt mélyen megértve, cselekvő módon tesz is azért,

hogy a ’23-as év egyéni és közösségi sorsfeladatát beteljesítse.”  

„..nekünk Boldogasszony által pártfogolt,

s a világ élő lelkiismereteként „működő” magyaroknak

minden egyes újév 

- Magyarország 

mundán asztrológia csillagtérképében való elhelyezkedése miatt –

 felhívja a figyelmünket arra,

hogy fedezzük fel az egyetemes szentség hétköznapi,

a világ fizikai, anyagi, gazdasági síkjára is kiható,

azt támogató szakrális jelenlétet! 

Mert minden egyes újév

- egyéb más aktuális jelzésén túl - azt üzeni,

hogy csak az ősi,

keresztény gyökereinkre támaszkodva,

 s csakis a nemzet Boldogasszonyhoz kötődő

identitásbeli, lelkiismereti, erkölcsi alapjaira,

a Boldogasszony hagyományokon keresztül ható, 

sajátos ősi tradíciónkra hagyatkozva

- a nőiség, az anyaság megtartó,

tovább örökítő erejére alapozva –

van biztonságos jövője hazánknak!” 

 

 

„Az Égi jelek szerint:

- ha vannak rendíthetetlen szellemi alapjaink..., 

- ha felismerjük az előre jutásunkat terhelő,

szellemi, lelki, fizikai terheinket, 

- ha képesek vagyunk megszabadítani magunkat

ezektől a bennünket visszahúzó erőktől,

elavult ideológiáktól, megtévesztő gondolatoktól,

s azokat harsogó „szócsövektől”, 

- ha fizikai erőfeszítéseinket értékálló,

értékadó szakrális gyökereink szellemében,

mélyen gyökerező identitás-tudattal végezzük

- azaz identitásunkban az ősök tiszteletét és szellemiségét

a harmadik évezred környezetéhez igazítva,

a teremtett világ erényei és szabályaira alapozzuk

- akkor a háborgó, identitását kereső,

rendezetlen szellemi és fizikai viszonyok közt tévelygő,

tágabb világi körülmények ellenében,

a szemünk előtt töredező politikai és társadalmi struktúrák,

a legnagyobb ellenszél,

s a durva (kül)világi agresszió dacára is

biztos lábakon álló, fizikai stabilitást eredményező, 

s kiutat mutató 2023-as év előtt állunk! 

A legkeskenyebb „tű fokán”,

s a legszűkebb átjárón is átjutunk...”

„2023-ban,

a Bika - Skorpió tengelyen álló Holdcsomópontok,

azaz a karmapontok

 - egész emberiségre vonatkozó - sorsfeladata

a „fellelkesítésre” váró,

a szellemi tartalommal való feltöltésre „szomjúhozó”

anyag konfliktusait idézik meg. 

A ma emberiségének a legnagyobb baja ugyanis,

nem maga az anyag 

- ahogyan "divatosan" mondani szokták-, 

a "bikás" anyagiasság,

valamint az anyagi erőforrás hiátusa,

a szegénység, 

s az energiahordozók általános válsága, 

hanem éppen a Bika analógia magasabb szintű olvasata: 

a világi fősodor által a lelketlenül teremtett,

majd szellemi tartalom nélkül, „szétszórt”, 

értelmetlenül használt,

értéktelen anyag...” 

 

 

„2023-ban

- az anyagot szimbolizáló Bika karmapont okán - ,

 a „bikaság” tiszta alapértékét kellene az emberiségnek „kigyakorolnia”: 

az értékálló, rendíthetetlen, „életszagú” természetességet.

A természetes érték-rendet,

a most feje tejére állított természetellenes helyett...

Ennek kivetüléseként pedig

az emberiség anyagi szükségleteit, 

anyagi erőforrásait kellene egyensúlyba hozni

az élet spirituális erőforrásaival,

azaz a Létezés szellemi és lelki értékeivel.

Mert hosszú távon csak ez jelenti

a fizikai nehézségekből kivezető utat.” 

 

 

„...a jelenkor nagy kérdése

nem pusztán az anyagi lét válsága,

 hanem az anyag szintje fölött uralkodó,

szellemi értékrend válsága.

...hogy milyen értékrendet képviselő világnézeti,

s ennek okán, társadalmi rend hatása alatt álljon

az elkövetkezendő világkorszak,

amelynek nyitánya itt lohol a nyakunkban”.

 

 

 

„2023. káldeusi hagyomány szerint, a Mars éve.

Az égi jelek szerint bizonyára egy fizikai sérülésekkel terhelt,

tüzes természeti jelenségekkel tarkított

és harciasságot „ígérő”  ’23-as év elé nézünk,

ezért jobban tenné az emberiség,

ha az Égi jelekre válaszul a fékevesztett érzelmeit szabályozná,

s a marsikus tettrekészség energiát nem a háborgásra, a háborúba,

hanem a békébe, a felebaráti szeretetre épülő 

- divatos szóval élve - toleranciába,

azaz az együttműködésbe fektethetné!” 

(tr. Ikrek Mars trigon Mérleg Ascendens,

valamint a Mars Égi otthonában, a Kosban álló Hold és baljós Sheratar állócsillag együttállása

kvadrát fényszögben a végletes, olykor végzetes változásokért „felelős” Plútóval)

„2023-ban, a Mars évében 

- a háborgás és tettrekészség,

a bátorság bolygóanalógiája okán -, 

az emberiség nagy kérdése lesz,

hogy vajon lesz-e elég bátorsága 

az önzetlen, másokért vállalt cselekvésre,

a baráti elköteleződésre?  

Lesz-e elég (marsikus) akarata,

késztetése a megbékélésre?

Forrófejűséget leküzdve,

a tettrekézség hevét

mások szolgálatába állítani?”

 

  

„A nagy tanító...

Így hívják azt a 150 fokos, „elszánt”,

kényszerítő erejű fényszöget,

amely a felettünk (lát)ható égbolton, 

 „Planetáris koszorúként” fűzi össze,

 „keretezi” a magos égben,

a Naprendszer egy sorban tündöklő,

szabad szemmel is látható planétáit. 

Ám szellemi üzenetének az „elmulasztásával”, 

azaz a háborús helyzet (Mars) 

ésszerű (Merkúr) kezelésének,

a konfliktus megtárgyalásának 

(Mars nagytanító fényszög Merkúr) a halogatásával 

további nehézségeket vesz a nyakába

az emberiség...”

 

 

„...nem lesz könnyű évünk azért sem,

mert az égi jelek szerint a manipuláció,

a propaganda és a megtévesztés

minden anyagi, fizikai, gyakorlati eszközét

és összes „tálentumát” bevető ellenerőre számíthatunk

hazai és világviszonylatban egyaránt.” 

( Tr. Merkúr-Vénusz-Plútó szextil Halak Neptunk

és Markab állócsillag együttállása

Mo. 2-es anyag, fizikai javak házában)

 

 

„...a mélyen gyökerező a nemzeti identitásunk adhat

csakis stabil alapokat

az amúgy is nehéz és folytonos változásban lévő,

nehéz meglepetésekkel is tarkított

gazdasági, pénzügyi hatású 2023-as évben.”

( tr. 8-as házas Bika Uránusz és Menkar,

Almach állócsillagok Mo IV-es házában állnak,

szemben Mo X-es házas Bak Plútójával )

 

„Mundán, tehát világasztrológiai értelemben,

az a közösség, az a társadalom,

amelyik nem talál rá,

a spirituális-szellemi alapokra, lelki értékekre, 

s az Isten által teremtett világ törvényszerűségeit

nem fordítja át hétköznapi, gyakorlati síkra,

azt eltapossa az anyagi világ

pénzügyi-, gazdasági-, világi káosza... 

 

Mert az anyagi, hétköznapi világot irányító elvei

nincsenek összhangban

a fizikai, földi világot irányító elvekkel,

a tőlünk független,

nálunknál jóval magasabb rendű erőkkel:

Isten „nézőpontjával” s,

a Teremtés értékrendjével.”

„...a Hold, mint a béke nagykövete, 

a lelkiismeret tükre, a rugalmasság mintaképe,

s persze a szimbólumok síkján Boldogasszony lelkülete,

körbejárja „a nagy tanító” 150 fokát, 

hogy az égbolt planétáinál a Békéért „házaljon”...

 

Mintha csak a magyar álláspontot látnánk.

A Béke királynőjének,

a „holdikus” Boldogasszony nemzetének

a béke irányába tett törekvéseit... 

Beszédes égi-földi analógiák!”

 

 

„...ideje az arcunkat tudatosan is  

- az évkör szakrális rendje szerint-, 

a „mostnak” tükröt tartó

Nagyboldogasszony ünnep által,

Hazánk égi patrónájára,

„az Igazságnak tükörére” fordítani.

 

Tudatunkban pedig felidézni az archét,

a néplélek mélyén gyökerező őselvet, 

a nemzet évezredes, újra és újra ismétlődő sorsfeladatát, 

amely - most is, mint történelmünk folyamán – 

az újonnan épülő hazug, önző, képmutató világrendnek

lelkiismereti tükröt tartva igyekszik

helyes pályára terelni a jövőt.”

 

 

„Nagy feladat teljesíteni 

Istentől rendelt küldetésünket 

az emberiség egy olyan korszakában, 

amely csakúgy, mint a magyar nemzet sorsfeladata,

Vízöntő égisze alatt áll... 

 

Ezért ideje felidézni

- s tükröt tartva másokkal is felidéztetni -, 

az oly sokat hangoztatott "Vízöntő" arché gondolatát,

miszerint: a várva várt szabadság,

csak akkor fog valóban megszületni,

ha az egyén és a közösség is vállalja,

a másokon való uralkodás helyetti,

önmagán való uralkodás valódi szabadságát.”

 

 

„Az égboltra festett Vízöntő ember

vállán lévő, korsóból kiömlő víz,

szimbolikus üzenetet hordoz!

„Atyám..., nem tudják mit cselekszenek...” 

- mondja Jézus a keresztfán, s valóban... 

Az öncélú haszonleső, a balga ember nem is érti,

hogy a Korsóból kiömlő víz szimbóluma,

azaz a szabad akarat felelőssége,

avagy éppen felelőtlensége által

a világra „kiöntött” erő,

mivel is jár... 

 

Nem érti,

hogy a Világra „öntött”,

gondolatainkból formálódó szavakkal,

s az abból születő tettekkel,

- ki-ki különböző léptékben ugyan -,

de nemcsak a világot formálja,

hanem valójában mindenki

a saját elszámolandó karmáját gyarapítja... „ 

„Az ember mintha semmit sem tanult volna 

a másoknak okozott szenvedésből

e Föld nevű, öreg planétán...”

 

„Vajon történt-e erkölcsi változás az elmúlt 2000 évben

az egykori „Pax Romana”-hoz,

a kevesek hatalmi érdekét szolgáló

fegyverrel „békét” teremtő,

másokra kényszerített önző igazságához képest?

Látható-e a spirituális fejlődés? A változás?

 

Mert ha körbenézünk a világban

- két ezredévnyi történelmi tanulság ide, vagy oda -

az egyén önző igazságának másokra kényszerítése,

a mások fölötti uralkodás

világi hatalom-gyakorlása,

mintha nem sokat változott volna...

 

Ma is halomra öl, gyilkol, kicsiben és nagyban,

egyéni és globális szinten,

gondolatban, szóban, s cselekedetben egyaránt. 

Valóságosan, azaz fegyvert ragadva,

fizikai értelemben is pusztít,

éppúgy, mint a gondolat,

s a szó teremtő energiájával az éterben...

Érzelmi, erkölcsi, fizikai fájdalmat okoz

így, vagy úgy a másik embernek... 

Fejlődésnek hívja

a spirituális gondolkodást vesztett anyagi gondolkodást, 

progresszívnek az istentelent,

haladónak

a kozmosz működésrendjének szabályait be nem tartó

emberi viselkedésmintákat.

Fejlett demokráciának

- s olykor még keresztényinek is - nevezi

az életellenes elveket éltető,

a Teremtés Életet garantáló törvényeit sutba dobó,

„szivárványosan színes” elveket,

s társadalmakat...”

 

 

„Hatalmas űr tátong a béke és háború közt,

az élet és a halál között,

s ezt a hatalmas halálba vezető lyukat,

az élet szövetén ejtett foltot,

mi magyarok

a béke melletti kiállásunkkal jöttünk „befoltozni”,

s egy a Hazánk csillagzatára rajzolt

„keresztöltéssel" begyógyítani...”

„Bizonyára nem véletlen,

 hogy éppen e „beszédes” Hamvazószerda előestéjén,

Húshagyó kedden (!) kezdeményezi (az ENSZ) ,

hogy a legnagyobb humanitárius feladatának, 

a Világ élelmezési programjának a központjává váljék,

egy, a világtérképen is „alig látszó”,

kicsiny testbe "zsugorodott", 

ám annál magasabb szellemiségű,

„magvába” sűrűsödött ország:

Mária országa, Magyarország...”

  

 

„Ha mi, balga emberiség 

tudatosan élünk a szakrális év jelképi adottságaival...

s az évkör ebben az időszakában aktuális

szellemi-lelki-fizikai böjt tudatos cselekedetével,

azaz mindannak a felismerésével,

hogy melyek az Életet éltető erők,

a „túlparta” való átkelésben a megmentendők, 

s melyek az Életet kioltó erők, személyek, ideológiák,

amelyek meghaladására, elapasztására, böjt általi „kipucolására” vár a világ...-

...akkor a tudatosságunknak, csakúgy, mint tudatlanságunknak,

„meg lesz a böjtje”...”

 

 

„Olyan áldó, égi jelek, alatt állunk,

amely egybecseng az évkör szakrális üzenetével,

s amelynek segedelmével,

Magyarország csillagzatában kiemelt helyen álló,

Sarlósboldogasszony óvó védő, támogató erejével

ismét közelebb lépünk ahhoz,

hogy felismerésre, megértésre leljen

a következetes magyar álláspont,

a "magyar mag", melyet "elvetettünk"...

 

Így érti, kinek érteni kell,

hogy, minden nehézség,

drámai külvilági történés ellenére is,

„érik” már a magyar „aratás”...” 

„Bizakodhatunk benne,

s ha figyeljük a külvilágból jövő hangot, a híradásokat 

(Nap-Merkúr együttállás), 

hogy beérik az a sok-sok, nehézkes munka,

azaz beérik lassan a „magyar mag”,

amelyet hazánk „odakint”, a külvilágban elvetett... 

(R. Descendens-Nap-Merkúr együttállás).

S egyre többek tudatában születik meg a felismerés (Telihold),

azaz igazolódik be, 

hogy: „nem igazunk van, hanem igazunk lesz...”

Hiszen ki szertenéz a külvilágban láthatja

 (tr. Telihold és Mo. képletének a külvilágot szimbolizáló

R. Descendens és Asc tengellyel való együttállása szexti Szaturnusz), 

hogy mindaz a szaturnuszi nehézség,

a helyes szaturnuszi határokat nem értő,

s a határtalanság szaturnuszi következményeit

nem ismerő elgondolás, 

amely rászabadult a világra,

miféle súlyos, szaturnuszi következményekkel jár...

Ébresztő!”

 

„Olyan világi történések,

azaz olyan égi jelek alatt állunk,

amely szerint végre - egyre többek számára –

megértésre lelhet mindaz az igazság,

a következetes (Szaturnusz) 

magyar álláspont (Jupiter), 

amely az elmúlt évek hosszú diplomáciai 

(Asc-Desc tengely) munkájával,

s konzekvens kitartásával (Szaturnusz), elvetettünk... 

Azaz „érik” már a magyar „aratás”... 

 

 

A folytatás következik...