Magyar Planétás

A közösség,

amelyik az Isten által teremtett világ szellemi törvényszerűségeit

nem fordítja át a hétköznapi,

gyakorlati síkra,

azt eltapossa az anyagi, fizikai világ káosza...

Mert ma, az anyagi világot irányító globális elvek

nincsenek összhangban a földi világot irányító,

tőlünk független,

nálunknál jóval magasabb rendű erőkkel,

Isten „nézőpontjával”,

a Teremtés rendíthetetlen értékrendjével.

 

Ezért a jelenkor nagy kérdése sem pusztán

az anyagi lét válsága,

hanem az anyag szintje fölött uralkodó,

szellemi értékrend válsága.

 

Ezért oly különleges a magyar értékrend melletti kiállás

apostoli látogatásának az időzítése,

amely hazánk csillagzatának beavató pontján,

a nemzet szellemi-lelki-fizikai stabilitását adó,

„talapzatán” áll...

 

A fejünk felett haló mindent megvilágosító, így a létezés, a gondolkodásmód tudatosságára rávilágító, áldott Nap  éves haladási útján, 2023. április 24-én, a Bika 4. fokára tért, ahol a sorsfeladatot jelentő úgynevezett Felszálló holdcsomópontra, azaz a karmapontra lépve, napokig megvilágítja az emberiség aktuális sorskérdését: hogy az emberiség a gazdasági, társadalmi szisztémáját tekintve vajon rátalál-e az érték-álló, maradandó, mérték-tartó, stabilitást adó, Érték-rendre, vagy sem?

A Nap által megvilágításba hozott Bika - Skorpió tengelyen álló Holdcsomópontok, vagyis az emberiség aktuális leckéit, a megtanulandó sorsfeladatot és a korábbról hozott, „ki mint vet, azonképpen arat”  törvényszerűségéből származó, most kijavítandó életfeladatot jelképező karmapontok, a „fellelkesítésre” váró, s szellemi tartalommal való feltöltésre „szomjúhozó” anyag konfliktusait idézik meg számunkra a 2023-as évben. 

A ma emberiségének a legnagyobb baja mégsem maga az anyag - ahogyan "divatosan" mondani szokás, a "bikás" anyagiasság, a "pénz-éhség", valamint ennek ellentéte, az anyagi erőforrás hiátusa, s az energiahordozók általános válsága, drágulása, hanem éppen a Bika analógia egy magasabb szintű olvasata: a lelketlenül teremtett és szellemi tartalom nélkül felhasznált anyag. 

Mert a testi létezés földi dimenziójában az anyag van, és kész... Az anyagi-földi világ nehéz, ám természetes velejárója emberi mivoltunknak, csakúgy, mint a lelkünk által birtokba vett, szellemi minőségünk manifesztuma, maga a fizikai, anyagi testünk. Hiszen - amint az korábban is elhangzott már a Csízión -, anyag nélkül nincsen szellemi fejlődés, mivel az anyag, a szellem testet öltött kivetülése, amely nemcsak jelzőrendszer, de tanulóterep is a lélek számára a szellemi fejlődés földi útján.

 

Ám ma - globális értelemben véve - 

az emberiség azért szenved az anyagi lét kiszolgáltatottságától, 

mert oly korba jutott a civilizációnk,

amikor már nem képes egységet alkotni

az anyag szellemi értékével,

magával az anyag "okával"...

Legnagyobb problémája ezért,

hogy ma az anyag által akarja elérni, megérteni, s birtokolni

az ember a vélt szellemiséget,

nem pedig a szellem ereje,

s értékrendje által teremti, formálja, majd használja

magát a földi létezés számára kikerülhetetlen

anyagot.

 

Mert bármennyire is kézzelfoghatóan tömör a földi világ, a fizikai sík, attól még az anyag, az maga a szellem.  A Létezést, a Teremtést átható finom energia anyagba sűrűsödött mása... Épp ezért beteg ma az anyag világa, mert maga a szellem, a kiváltó ok -  amely formálja, létrehozza, s használja az anyagot, az anyagi világot - betegedett meg.

Vagyis az ember testi működése, a bolygó fizikai teste, a civilizáció pénzügyi, gazdasági élete, s a fizikai létezésünket biztosító energiahordozók válsága betegedett meg a téves, elavult, elrontott Földanyát és egymást is kizsigerelő, haszonelvű emberi gondolkodás miatt. Mert - jó esetben - a tiszta szellemnek, az előremutató, jövőt teremtő szerves gondolatnak kellene az anyagot birtokba venni. Ami pedig ma zajlik a világban, az ennek épp az ellentettje...

Az emberiség ugyanis - mint mindenben, ebben a témában is - hatalmasra tágította ki az (anyagi, fizikai) világát, a nézőpontját. S bár uralja a Glóbuszt, jeleket küld kozmoszba, bejárja a Naprendszert, vizsgálja annak anyagi minőségét, ám a teremtés egységes működésrendje alapján felépített „kis kozmoszának” , saját testének a rezdüléseit,jelzéseit, betegségeit, valamint tágítva a szellemnek „tükröt-tartó kört”,  az Anyatermészet rezdüléseinek, jelzéseinek, betegségeinek a valódi, szellemi okát mégsem képes megérteni... 

Éppen ezért nem találja problémáinak, 

betegségeinek,

erőforrás-hiányának 

a „feloldó”,

gyógyító ellenszerét sem... 

Mert

- mély tisztelet a nagyszámú kivételnek -

az okozatot, az anyagi problémát vizsgálja,

nem pedig az anyag mögött álló,

anyagot teremtő szellemi energiát,

az anyag minőségének és mennyiségének

spirituális, szerves, önmagát újratermelő,

újjáteremtő okát kutatja.

 

Ezekben a napokban, amikor pedig a földi létezésünknek szellemi Fényt biztosító Áldott Nap megvilágításba hozza az aktuális életfeladatot, nekünk emberiségnek az anyagot szimbolizáló Bika karmapont okán, a „bikaság” tiszta alapértékét: az értékálló, rendíthetetlen, „életszagú”, természetességet, kellene megértenünk, s „kigyakorolnunk”. 

Azt a Teremtő által létrehozott, Istentől eredő, természetes érték-rendet, az önmagát újra- és újra megújító természetes életfilozófiát, amelyet a jelenkor mára teljesen a feje tejére állított, s a természetellenes életelvek által eltorzított...

Vagyis az emberiség anyagi szükségleteit, anyagi erőforrásait kellene egyensúlyba hozni az élet spirituális erőforrásaival, a Létezés szellemi és lelki értékeivel, azaz a teremtett világ értékrendjével. Mert hosszú távon csak ez jelentheti a fizikai, anyagi nehézségeinkből kivezető, egyetlen utat. 

Vagyis, aki ma - akár egyénként akár társadalomként - felfogja a Bika sorsfeladat szellemi üzenetét, az a maradandó, s értékálló személyes és közösségi jövőt írja... 

Mundán, tehát világasztrológiai értelemben, ezért az a közösség, az a társadalom, amelyik nem talál rá, a spirituális-szellemi alapokra, lelki értékekre, s az Isten által teremtett világ törvényszerűségeit nem fordítja át hétköznapi, gyakorlati síkra, azt eltapossa az anyagi világ pénzügyi-, gazdasági-, világi káosza...

 

Mert az anyagi, hétköznapi világot irányító elvek

nincsenek összhangban

a fizikai, földi világot irányító elvekkel,

a tőlünk független,

nálunknál jóval magasabb rendű erőkkel:

Isten „nézőpontjával”

s, a Teremtés értékrendjével.

Nem kérdés, hogy a Bika karmapont által "fémjelzett" 2023-as év az az anyagi világ, a pénzügyek stabilitását, értékállóságát, nehézségeit és kihívásait vetítik elénk. Látjuk, érezzük, a mindennapokban tapasztaljuk...  

Éppen ezért e Bika karmapont, éppen megkeresendő „értéket”, a visszaállítandó egyetemes értékrendet jelenti. Ezért a jelenkor nagy kérdése sem pusztán az anyagi lét válsága, hanem az anyag szintje fölött uralkodó, szellemi értékrend válsága... vagyis, hogy milyen értékrendet képviselő világnézeti, s ennek okán, társadalmi rend hatása alatt álljon az elkövetkezendő világkorszak, amelynek nyitánya itt „lohol a nyakunkban”... 

 

Ezért nem véletlen,

hogy valójában világban zajló háborgás oka is

az egymásnak ütköző „értékek” és „értéktelenségek”

harcáról szól a világban...

Mert már jóideje egy magát "értékcsősznek" feltüntetett

szűk közösség, akarja

rákényszeríteni a világra

a saját ”érték-rendjét”.

 

Ezért, mint minden - a Platonikus világidő-számítás szerinti - korszakváltásnál, így manapság, a Halak Világkorszakból a Vízöntő korszakba lépés küszöbén is felerősödnek a világmegváltó eszmék cseppet sem értékálló, cseppet sem maradandó illúziói és illuzionistái, akik bár egy csapásra ígérnek „fűt-fát”, derűt, „ingyen” tudatszint emelkedést, ingyen jólétet a felelősséget vállalni képtelen, „ingyen-csodavárók” számára. 

Ám az „ingyen csoda” most is, mint mindig elmarad a teremtett világ isteni törvényeit szem előtt tartó, jövőt-termő, maradandó értékrendjéért való kiállás, az egyéni és közösségi erőbefektetés és felelősségvállalás nélkül...

S hogy mit jelent mindez az asztrálfilozófiai háttér ránk, emberiségre, azon belül is a magyarságra nézve? A fejünk felett haladó áldott Nappal együttálló  Holdcsomópont feszítő, de teremtő erejű kvadrát fényszögben áll a nagy társadalmi világnézeti változásokért „felelős”, éppen jegyváltó, tehát korszakot is váltó Plútóval. Azaz a felszín alatt működő erők állnak összeütközésben a tiszta tudatos erőkkel.

Ezért elég csak körbenézni a világban: változás, változás hátán, ám az agresszív hatalmi harcok, fanatizmus, elvakultság, s megszállottság mellett, éppúgy látható a megannyi jócselekedet, a pozitív apró jel, az értő, tiszta, csöndes, nem kérkedő, de előremutató kezdeményezés... Ám, mint minden nagy korszakos átalakulásnál, hatalmas próbatételek, véresen komoly események árán zajlik a sötétség és a Fény-erők harca, gondolkodásmódban, kultúrában, identitásban a világban. (hiszen a Plútó, az öncélú akarat, a harc, a háború bolygójána,k a Marsnak a magasabb oktávja, a mindent elsöprő akarat szimbóluma...)

Ráadásul a fejünk felett feszülő konstellációba további feszítő fényszöggel kapcsolódik be Magyarország csillagzatának, Hazánk mundán horoszkópjának a Napja.

Ezért a megannyi harc, a megannyi támadás, mert mintegy „sokatpróbált” országként, évszázados "mélyen ható" tapasztalatok birtokában létező, józan gondolkodású nemzetként, a jövőt garantáló stabilitás, s a béke irányába tett lépéseinkkel, előremutató értékrendünkkel tükröt tartunk a világi abszurditásnak.

Istentől rendelt sorsfeladatunk szerint ugyanis (vízöntő karmapont, lásd "A nemzet küldetése" című írást), utat mutatunk az eszement hatalmi harcok, a globális alá-fölé rendeltségi viszonyok, a dermesztő társadalmi problémák közepette, az emberiség  identitást kereső válságkorszakában. (Tr. Nap-Karmapont szemben Mo. Napjával, s a két Nap feszítő T-kvadrátban a tr. fejünk felett haladó Plútóval)

Nem kell tudni olvasni az Égi jelekből, elég körbenézni, mennyire érzékelhető mindaz, amit korábban a fejünk felett ható bolygó-erőkről írtam: az emberiség elérte a saját maga által „épített” morális értékrend válság sorszerű határait ... Azonban minden mélypont, kiindulópont is egyben, így a mostani bolygókonstelláció is, mind egyéni, mind közösségi életünkben - „csak” egy újabb figyelmeztető jel, egy sorszerű lépéskényszer, az elodázhatatlan megváltoztatni valóinak az irányába...

 

Nem véletlen a Pápa magyarországi útjának

az időzítése sem...

A magyar értékrend melletti kiállás apostoli látogatása

 - naptári értelemben -

hazánk csillagzatának azon beavató pontján áll,

mely Magyarország

szellemi-lelki-erkölcsi-, s fizikai stabilitását jelentő úgynevezett Ic pontja.

Mundán, tehát társadalom-asztrológiai értelemben,

a nemzet biztonságát, stabilitását adó

úgynevezett „gyökérpontja”,

magyarul, a nemzet „talapzata”...

 

Ezért az fejünk felett ható aktuális Égi jelek Magyarország képletére vetítve azt mondatják, velünk, hogy csakis félretéve az egyéni különbözőségeinket, fölülemelkedve a kozmosz számára  cseppet sem fontos személyes álláspontjainkon, szem előtt kell tartanunk a közös jövőt stabilizáló szellemi-lelki-fizikai közös eredetet - Mohács 500 éves évfordulója előtt pár évvel - ezért a legfontosabb tennivalónk, sorsfeladatunk, küldetésünk: a példamutató „együttmozdulás”, az együtt cselekvés, s az együtt imádkozás... (a fejünk felett ható erők Mo R. Ic-Mc tengelyén, a gyökerek és az az előrehaladási irány asztrológiai jelölőjén állnak!) (Lásd a „Kozmikus történelem” című cikksorozatot a mai, és az 500 évvel ezelőtti bolygóállás-azonosságok, s történelmi analógiák okán!)

Emelkedjünk fel méltósággal a nemzet - mások számára is példaként szolgáló - sorsfeladatához, mert nagy idők tanúi és tanúságtevői vagyunk!