Magyar Planétás

Hogy milyen csillagzat alatt, milyen kihívásokkal terhelt földi világba született a nyolcmilliárdik inkarnálódott lélek? S hogy az égi jelek szerint a testet öltését milyen korszellem üzenete hatja át? S vajon érti-e az emberiség, hogy ez a csillagzat nem (csak) egy bizonyos lélek Földre születésének a személyes üzenete - sorsa, életfeladata -, hanem két világkorszak határán „táncolva”, a Földanya összes emberi inkarnációjának a közös küldetése...

 

Olyan égi jelek, olyan csillagzata alatt állunk, ahol

rég volt akkora jelentősége a szabad akaratnak,

s a felelősségvállalásnak, mint mostanság...

 

Miért? Mert 8 milliárd megtestesült lélek Istentől kapott teremtő ereje, jóra és rosszra éppoly könnyedén használható szabad akarata, olykor önző vágya, mély ösztönvilága, máskor pedig - bízzunk benne - megannyi felébredt tudatú - önmagát uralni képes, s nem másokon uralkodni akaró - lélek energiája csap össze mostantól a közös éterben, amit úgy hívunk Élet.

 

Ezért ma - az antik kultúrák által jól ismert, egykori,

„becsületben, s erényben önként élő” Aranykorral „szemben”,

egy új világkorszak, a Vízöntőkor hajnalán állunk.

Azon a felelősségteljes ponton,

az Oroszlán-Vízöntő polaritás dilemmájára figyelmeztető égi jelek „alatt”,

amelynek üzenete:

korlátozni az elvtelen szabadságot, 

ám felszabadítani a tévútra vezető korlátoltságot! 

Ez az emberi felelősség vezethet egyedül az emberhez méltó szabadsághoz, a Vízöntőkor bizonyára legfontosabb tanulnivalójához: az individum és a közösségi lét egymást éltető harmóniájához. Ezért:

 

az elkövetkezendő világkorszak

bizonyára azt a Vízöntő dilemmát „jön” beteljesíteni: 

hogy a hőn áhított Vízöntő életeszme: a szabadság, 

a kiteljesedettség és az emberi megelégedettség érzése 

soha nem jön el a mások fölötti uralkodással:

sem az egyéni akarat,

sem egy politikai hasznot húzó ideológia

másokra kényszerítésével.

 

Kizárólag az ego téves nézeteinek, téves vágyainak,

téves cselekedeteinek helyes irányba történő korlátozásával,

 (Szaturnusz), 

a gondolkodás megújításával, 

(Uránusz),

s a teremtett világ ősi törvényszerűségeit tiszteletben tartó,

önmagunk fölötti uralkodással!

 

Azaz, önmagunk uralásával. 

Az „új ember” megformálásával...

(Vízöntő Szaturnusz

és Bika Uránusz-karmapont kvadrát)

 

Nyolcmilliárd, azaz 8 és 0

 

8, azaz Szaturnusz. 0, azaz Plútó. Ezt mutatja első pillantásra a számok ősi, misztikus nyelvén „mesélő” numerológia. S persze nem „véletlenül” éppen e két bolygó „kap” kulcsszerepet a most mindannyiunkra ható közös csillagzat alatt.

A kozmológia ősi tudomány szerint, az emberiséget a Kék bolygó szépségével s tömegvonzásával is rabul ejtő világában, a Szaturnusz jelképezi a földi nehézségeket, a beteljesítendő, a „szűkítő” nehézségei ellenére is tisztán megélendő - a Teremtő által rendelt „kötelezettségeinket”. Azaz a megtanulandó életfeladatot, s mindennek jutalmául pedig a szellemi lajtorján, való előrelépést, a letisztult, szűk ösvényen való haladást, a szaturnuszi tudatosodást. Ugyanakkor az elszalasztott lehetőségek, az Isten által kijelölt, ám be nem tartott közösségi és személyre szabott „határokat”, s a halogatott életfeladat okán  ránk szabott szaturnuszi terheket is jelképezi. Olyanokat, mint a tovább szűkülő életlehetőségek, a komoly nehézségek, az élet komor, sivár, fájó, beteges oldala, a tudat beszűkült birodalma.

 

A kérdés azonban ősidők óta ugyanaz 

a kozmosz poláris szabályai szerint működő

földi világ kétarcúságában:

az ember a szabad akarata által a szaturnuszi elv

melyik „arcát” használja?

A korlátozót?

Vagy az értelmes korlátba,

a szabályokba kapaszkodót?

 

 

Húzd meg-ereszd meg!

– avagy meddig terjed a szabadság határa?

 A Szaturnusz-Uránusz kvadrátról, amely 2022-es Téli napfordulóig még felettünk jár...

(Vízöntő Szaturnusz - Bika Uránusz-Karmapont Kvadrát)

 

A Csízió olvasói jól tudják, mennyi írást szenteltem a most is a fejünk felett ható Szaturnusz-Uránusz kvadrátnak, amely egyszerre bontja le a régi, hamis, elavult, elhazudott struktúrákat, s hoz merőben új világot. Kérdés azonban, hogy mit tart meg, s mit bont le... Nem véletlenül áll mostanság e két jelentőségteljes bolygó kínzó, feszítő, ám éppen ebből fakadóan teremtő erejű (kvadrát fényszög) kapcsolatban egymással. Mivel mindketten a Vízöntő uralkodó bolygói, így helyénvaló a Csízió oly sokszor leírt kifejezés, miszerint:

 

 az emberiség

ennek a bolygókonstellációnak az okán most "izzadja ki"

azt az életszemléletet, filozófiát, társadalom-modellt,

amely az előttünk álló platonikus világidőszámítás szerintő

bő 2000 évet meghatározza majd.

Mert mit jelent e két bolygóanalógia égi feszültsége?

Azokat a földi változásokat, amelyek képesek lebontani a múlt téves ideológiáit, megrögzült hazugságait, téves társadalmi megszokásait, s cserébe képes egy újat hozni. Mert míg a Szaturnusz egyrészről a megkövült múlt, az elavult, régről hozott keretek, s a korlátozó, beszűkítő tényezők analógiája, addig az Uránusz a nagy lebontó, az átalakító, a változást hozó, újdonság. Éppen ebben rejlik a jelenkor nagy kihívása! Hiszen:

miközben az Uránusz egyrészről

átváltoztatja az összes földi megszokásunkat,

biztonságérzetünket,

s az emberi létezéshez szükséges

(uránuszi) energia szükségletünk

(szaturnuszi) beszűkülését,

erőforrásaink teljes újragondolását,

s az információs világkorszak kiteljesedését hordozza,

 

aközben az ördögi ellenerő

minden értelmes, szaturnuszi kapaszkodót,

társadalmi megszokást, tiszta emberi hagyományt,

nemes tradíciót

- melyek mindegyike a tiszta szaturnuszi elvek képviselője -

éppen a feje tetejére akar állítani...

 

Vagyis, hogy egy korábbi Csízió anyagból idézzek:

manapság „nem mindegy mit tartunk,

meg s mit dobunk ki a korszellem által”...

 

 

Plútó

- az emberi akarat és ego fölött álló, nagy átalakító...

 

Hogy mindezek mellett mit képvisel a 0 analógiája, a Plútó? A transzformációt. A nagy társadalmi átalakulásokat hozót... A végletes és végzetes átalakítót, amely – ha az ember nincs észnél, akkor (végletes, s akár végzetes háborgást szítva) letarol mindent, hogy pusztítása után teljes tudati átformálással, „újjászületéssel” tanítson mindent újra az emberiséggel...

Nem véletlenül - többek között - éppen az atom-energia bolygóanalógiája maga Plútó. S bizonyára tisztán rajzolódik ki - éppen ezekben a vészterhesen háborgó napokban -, hogy csakis az ember szabad akaratán múlik, (múlt), hogy az ember tanul-e az életéből, az egyéni múltjából, vagy sem...

S hogy tömegesen - azaz mundán értelemben - az emberiség sorsát a nagy történelmi távlatokból vizsgálva, korról-korra elköveti-e ugyanazokat a drámai hibákat, vagy sem?

S hogy vajon képes-e egyéni akaratát megzabolázva fejet hajtani a nálánál jóval nagyobb erő, az Isteni akarat előtt. Az előtt a természetadta szabályrendszer előtt, amellyel, ha szembeszegül, úgyis alul marad. Miközben, ha az ember tekintetét az Égre emeli, beszűkült, korlátozó, idejétmúlt gondolkodásmódját (Bak Plútó) az Örökérvényű léptékéhez tágítja, akkor rálelhet a jobbá válás Isten szemében egyedül üdvözítő, „transzformáló” útjára.

Még mielőtt fölösleges félelem ülne a fenti szavak miatt az Olvasóra, nincsen baj... Olyan szép fényszögeket kap a Plútó, amely bölcsességre (Plútó szextil Jupiter) - s a jövőbe nagyon is bizakodóan tekintve írom -, karácsonyi tűzszünetre inti a most még felettünk javában háborgó mindennapokat... (Lelkiismeretet támasztó és ésszerűséget gyarapító, segítő Kistrigon fényszög: a Skorpió Nap-Merkúr-Vénusz - szextil Bak Plútó - szextil Halak Jupiter-Neptun  és  trigon Nap és konstellációja között. Valamint a most még háborgó konstelláció a Neptun- Jupiter kvadrát Mars között... )

Azonban látni kell, hogy a jegyváltásra készülődő, jövő tavasszal, éppen Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (!)  a Bakból, Vízöntőbe lépő Plútó - valamint az elkövetkezendő 4-5 évben jegyet váltó nagy közösségi változásokat jelző bolygók –, nemcsak a szemünk előtt alakítják át a világot, annak társadalmi, gazdasági, energetikai, s geopolitikai arcát,de az emberiség Vízöntő világkorszakba való teljes átlépését is tisztán mutatják... S amint még 2020. legelején, a csízió születésekor írtam:

 

"...a múlt hibáiért "felelős",

erők elbukása nem kérdés.

A kérdés csak az,

hogy mekkora árat fizet majd az emberiség...

Mert a múlt erői az "irodakulcsokat"

nem fogják önként és dalolva átadni..."

 

Korszakkapu - korszakváltás

 

2020 januárjában, ennek a két bolygónak, a Szaturnusz (8) -Plútó (0) együtt állásának – egyéb fontos konstellációkkal kiegészülve - a korszakváltó találkozásánál járt az emberiség. Ezt neveztem - a bőrünkön megtapasztalt, valósággá érett problémák megszületése előtt - a Csízión Korszakkapunak. Mert az emberiség az úgynevezett nagy tranzitok együtt hatásának köszönhetően, úgy 500 – ezáltal 1000-1500-s, bő 2000 évente kisebb, s nagyobb korszakos „kapukon” halad át.  A Csízión oly sokat írtam arról is, hogy az 2020-as év drámája és azt szervesen követő évek – a jövő történelem könyveinek lapjain szereplő – fájóan nehéz eseményei, valójában bolygóállás ismétlődések. Amelyek, az 500 évvel ezelőtti, világhódítással, technikai, vallási, s geopolitikai változásaival, az emberiséget hódítókra és meghódítottakra felosztó szemléletmódjával párhuzamosan akkor megszülető globális háttérhatalom karmikus elszámoltatásai. (Lásd Kozmikus történelem című írások)

 A jelenkor jelentősége azonban még ennél is több!

 Az Idő, ahol most az emberiség jár, az nemcsak az 500 évente bekövetkező konstellációk,  jól nyomon követhető, történelmi „hullám-mozgásai”. Sőt nem is csak az úgynevezett Platonikus Világidő-számítás fogalma szerinti, 2160 évente beköszöntő korszakváltás, azaz Úgynevezett Világhónap-váltás egyike a „sok” közül... Azaz, nemcsak a krisztusi elveket megteremtő Halak világkorszak lezárását, s egyúttal a Vízöntő világkorszakba való átlépését éli át ma az emberiség.

 

Ma, ugyanis 

az ősi babiloni, káldeus hagyományban gyökerező,

a 12 zodiákust „körbejáró”,

az Égbolt csillagképeivel analógiában álló

szellemtörténeti korszakolásnak a „felénél”,

a „kör legalján” ,

az Oroszlán-Vízöntő tengely

Vízöntő korszakának a kezdetén

jár az emberiség...

 

Az összes világvallás által jól ismert,

az Oroszlán égiszéhez tartozó,

egykori fényes Aranykorral szemben,

a „sötétben tapogatózik”...

 

Ezért hatalmas kihívás, s egyben, a jelenkor szellemi elsötétüléséből, az Életet tovább gördítő lehetőség ma a Teremtés aranykori elveinek a „tükrébe” való belenézés, a Teremtő törvényeihez való visszatérés... Ezért ma, a nyolcmilliárdik lélek megszületésekor, a transzformáló Plútó 2023-as Gyümölcsoltó Boldogasszony napján való Vízöntőbe lépésének az „előestéjén” nem kisebb a feladat, mint felfogni, hogy

 

nincs égetőbb kérdés, mint korlátozni az elvtelen,

másokra kényszerített „szabadságot”, 

s egyben felszabadítani a múlt hibáit, hazugságait,

s tévútra vezető rendszereit konzerválni akaró,

világi, s szellemi korlátoltságot. 

Egyedül ez garantálhatja

a vízöntőkori emberhez méltó szabadságot...