
Március 20-án, az Életadó, életünket tudati megvilágításba hozó, mindent értő világosságba borító áldott Nap, az Isten által teremtett világ szabályos ritmusa szerint az Egyenlítőn halad át, hogy a Kos csillagjegy 0. fokára lépve uralomra lépjen...
Ez a szent pillanat,
a tavaszi nap-éj egyenlőség napja.
A kikelet, a tavaszpont, a csillagászati tavasz,
s az asztrológiai évkezdet kitüntetett pillanata.
Az „esztendő reggele”,
azaz az életet garantáló Fény uralomra kerülésének
évkezdő ünnepe.
Mert ekkor, az “alsó világból”, a “sötétség birodalmából” a fejünk felett haladó Nap „átlép” a Földi Egyenlítőn a Fény "felső birodalmába", hogy ezzel a földi életünkben – ha csak egy törékeny pillanatra pillanatra ugyan, de 12 óra hosszat töltsön a fényes, nappali órákban, s ugyanígy 12 órát időzzön a pihentető sötétség éjszakai időszakában -, mielőtt átadja hatalmát a sokasodó fény, az egyre hosszabbodó nappalok, s a növekedés termékeny időszakának...

Értjük-e igazán, hogy az újjászületés miféle csodája árad ilyenkor a Földi világra, amely a tél tetszhalott, elszürkült, állapotát, a mélybe, a földbe, a gyökérbe visszahúzódott életerejét, egycsapásra, néhány nap leforgása alatt feltámasztja és zsendülésbe hozza, a mélyben búvó magot, az ágba rejtett életet, zöldellésre, újjászületésre sarkallja... S
értjük-e igazán
micsoda teremtő erő jár körülöttünk,
ölel át bennünket,
s miféle ébresztő erő hatol keresztül rajtunk,
ha tudatosan élünk vele...
Az ókori nagy kultúrák, mindegyike megemlékezett, a Nagy Anyatermészet ébredésének, termékennyé válásának ünnepéről. Ezt "keresztelte" meg a kereszténység , Gyümölcsoltó Boldogasszony napjával, majd a Tavaszi Nap-éj egyenlőségtől számított húsvéti feltámadással.
Ilyenkor az „évkerék” oly pontján jár emberi létünk, amikor az éltető Nap aranyló sugarai épp merőlegesen sugározzák fényüket a Föld bolygó forgástengelyére. Ezáltal épp keleten kél, s nyugaton nyugszik az emberéletet mindennapjait befolyásoló, éltető Nap. Innen a szépséges magyar szó, Kikelet.

Ebben a kozmikus pillanatban,
a szakrális évkör két egymást keresztező tengelye
négy egyenlő részre, négy fordulatra
(tavaszi- és őszi nap-éj egyenlőség, nyári- és téli napforduló)
osztja az egy kerek esztendőt.
A szimbólumok képi világában,
ez maga a körbe írt kereszt,
a köröszt, azaz kört osztó kereszt rajzolata,
a teremtett világ kozmikus törvényének jelképi ábrázolása.
De ez maga a Horoszkóp,
a „Nap-kép” asztrológiai mintázata is,
csakúgy, mint az archaikus naptemplomok alaprajza,
az árpád kori keletelő templomok rajzolata,
azaz a földi négyesség Isten által
embernek teremtett világa.
Az egyensúly, a harmónia, az arányosság, a tökéletesség, a rendezettség, a rendszer-elvűség szimbóluma.De jó volna, ha a ma embere is eljutna oda, ahol már a kereszténység kezdetén is járt... Hogy:
a szakrális őshagyomány,
az abból kifejlődő keresztény szimbólumok:
a szakrális évkör
és annak keresztény ünnepekké nemesedő napjai,
valamint a teremtett világ kozmikus,
tehát rendezett törvényszerűségeit jelképekbe foglaló
ősi asztrológia szimbólumrendszere
egy, azonos tőről fakad.
Mind Istentől ered.
Nem ellenségei egymásnak...

S de jó is volna, ha a Teremtő Istenben hívő, mai ember a rend és a káosz pengeélen táncoló határán mindezt fölfogná... Fölfogná, hogy nem itt tartana az ember által alkotott világ, ha megőrizte volna tudatában a teremtett világ egységes rendjét, az Unio Mystica elvét... Mert mindeközben a világi nihilt, az istentelen káoszt megteremtő, a világot, s az emberi lelkeket birtokba vevő ördögi elv, s annak világuralmi terveket szövögető szolgái, jót röhögnek a becsapott és összezavart, egymással veszekedő áldozatokon...
Éledjen hát a spirituális életösztön!
S vele együtt éledjen a mindennapi,
gyakorlati életösztön is,
s gondolkodjon végre az ember,
hogy meg tudja különböztetni egymástól
az Életet éltető,
s az Életet elvevő elveket,
tetteket, hangokat, s embereket...
Mert a ma emberének az élete múlik rajta!
Miért? Mert az ördögi zűrzavar, a kevesek globális érdeke, a centralizált élet minden szegmensét át, meg átszövő, önző hatalmi vágy mára pedig már nem(csak) gazdasági, geopolitikai, pénzügyi, társadalmi probléma. Tudati áthangolás zajlik - szelleminek vélt "körökben" (is) az illúziókeltés Istentelen, mesteri eszközeivel! Ébresztő ember!
Folytatatás következik a Nap-éj egyenlőség asztrológiai képletével...
Tisztelt Olvasó!
Ha Ön is szeretne értő részévé válni a világi történések szellemi, spirituális hátterének, iratkozzon fel a Magyar Planétás honlap értesítőjére, hogy - kikerülve a közösségi média cenzúráját -, közvetlenül a szerző honlapjáról, elsőkézből értesülhessen az aktuális cikkekről és tanulmányokról!
Bízom benne, a Magyar Planétás írásai szellemi útmutatásaival, lelki hangolódással, a tudat tágításával fölemelik az olvasót az emberi idő szűkre zárt határaiból a kozmikus idő mennyei határtalanságába!
